2011. december 4., vasárnap

Vérrel írták első „alkotmányunkat” ' Mi az igazi történelmünk?

            Nagy  érdeklődéssel  olvastam  ezt  a  cikket,mert  érdekel  a  nemzetem  történelme.Ez  természetes  emberi  érzés. Az  utóbbi  években  azt  tapasztalhattam,hogy  sok  az  ellentétes  magyar  eredet  elmélet.Eddig  amit  tudtam  nem  biztos  hogy  helytálló.Egyre  nő  az  olyan  elméletek  száma,mely  nem  bizonyított.De  jó  a  nemzeti  érzés  felszitásához  és  más  népek  leértékeléséhez.
            Volt  már  a  magyar  rokon  a  finnugorokkal,a  kínaikkal,japánokkal sumérokkal  rokon  nép.Állítólag  az  osztrákok  írtak  egy  történelmet  nekünk,hogy  a  finnugor  népcsaládhoz  tartoztunk.De  a  magyar  kormányok  változása  miatt  sokszor  átírták  a  saját  véleményük  szerint  a  történelmünket.Más  volt  a  történelmünk  a  monarchiában,  a  Horthy-korszakban,a  kommunista  rendszerben .1989  óta  is  változott  a  történelmünk.
             Az  egyik  magyarázat  szerint  Európa  egyik  őslakos  népe  volt  a  magyar .Olvastam  egy  olyan  cikket  is,hogy  Isten  választott  nemzete  a  MAGYAR.Ezek  szerint  át  kell  írni  a  Bibliát  is.A  zsidó és  Izrael  szók  helyett  a  magyar  szót  kell  oda  írni . De  vajon  mi  az  igaz  történelmünk ? Hol  keletkezett  a  magyar  nemzet?Kik  az  őseink ? Miért  vagyunk  itt ? Ezek  olyan  kérdések,melyek  még  nyitottak.A  sok  mese  és  elmélet  helyébe  jó  volna  az  igazi  történelmünket  keresni  és  megtalálni.Ez  csak  egy  közös  megállapodás szerint  lehet,mely  érvényes  lesz  sokáig,ahogy  megkötötték  az  első  alkotmányunkat.De  ez  már  nem  pogány  szokás  szerint,hanem  keresztény  szokás  szerint.Mi  lesz,ha  más  kormány  jön?  Átírják  a  történelmünket ?

Álmos nagyfejedelem a IX. század derekán szervezte meg a magyarok első államát, amikor hét fejedelmi személy vérrel pecsételte meg a szerződést: Álmos örökletes vezetésével új hazát keresnek, és átköltöznek a Kárpát-medencébe. Nem űzte senki, a „történelem fizikája” vonzotta ide őket.

„A hét fejedelmi személy, akiket a mai napig hétmagyarnak hívnak, nem tűrte tovább a hely szűkét, tanácsot tartott, hogy szülőföldjüket elhagyva olyan területet foglaljanak el, amelyet benépesíthetnek… Választásuk Pannónia földjére esett, amelyről az a hír járta, hogy annak az Attila királynak a földje, akitől Álmos fejedelem, Árpád apja származott Akkor a hét fejedelmi személy közös és végérvényes döntésre jutott, miszerint a megkezdett utat csak úgy tudják véghezvinni, hogy ha fejedelmet és parancsolót választanak…”

„Akkor egyhangúan így szóltak Álmos fejedelemhez: >> A mai naptól fogva téged választunk meg fejedelmünkké és parancsolónkká. Ahova a sors elvezet téged, oda mi is követünk << Akkor az említett férfiúk megerősítették Álmos fejedelemnek tett esküjüket: pogány módra vérüket egy edénybe csorgatták. Bár pogányok voltak, közösen tett hűségesküjüket halálukig megtartották a következők szerint. Az eskü első pontja úgy hangzott, hogy hogy maguk és utódaik fejedelme mindenkor Álmos nemzetségéből származzék…” – idézi Anonymust sorozatunk állandó szakértője, Szabados György történész, az MTA–SZTE–MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.



Esküjüket halálukig megtartották. Juhos-Kiss Sándor festőművész alkotása
A történelem fizikája

A természetföldrajzi vonzerő mellett az átköltözés másik fő indokát a „történelemben lévő fizika” magyarázza. Eszerint ha bármely területen széttagoltság uralkodik, politikai, hatalmi űr keletkezik, az mágnesként vonzza a szomszédos, hódításra képes közösségeket. Márpedig a IX. században a Kárpát-medence épp ilyen, állam nélküli korszakát élte. Iskolapéldája ez annak, hogy egy térség etnikai és állami története sokszor egymástól teljesen független – jegyzi meg Szabados György.


Az új hazában. Részlet Munkácsy MIhály Honfoglalás című festményéből
Nézzük, miről is van szó. A IX. század elején a belviszály, valamint a szomszédos frankok és bolgárok támadásai miatt a medencét tartósan, majdnem negyed évezredig birtokló avar állam széthullott. A környező hatalmak azonban még együtt sem voltak annyira erősek, hogy kitöltsék az így keletkezett űrt. A Dunántúl egy részét a Keleti Frank Birodalom ellenőrizte, Dél-Erdélyre és a Temesközre a bolgárok igyekezték kiterjeszteni fennhatóságukat: telepeket hoztak létre, ellenőrizték a sóbányákat, katonai előörsöket telepítettek, de megerősödni nem tudtak a vidéken. Délen, a Száván túl létezett még egy erőtér, Horvátország, továbbá tőle keletre Ómorávia (tévesen: Nagymorva Birodalom): e két utóbbi képlet azonban nem befolyásolta a Kárpát-medence történelmét.


Adott tehát egy földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó, katonailag erős közösség, amely Álmos megválasztásával végérvényesen az államiság útjára lépett. Jelen cikkünk címébe ezért vettük fel ezt a sarkos megfogalmazást, hiszen a vérszerződésbe foglalt vállalás évszázadok távlatából visszatekintve is sikeresnek bizonyult: erős monarchia, dinasztikus állam született Etelköz földjén. Adott másfelől a szomszédságban egy természeti kincsekkel bővelkedő, politikailag széttagolt terület, amely a hegykoszorúnak köszönhetően kiválóan védhető egységet alkot, a törzsterület avar lakossága pedig egyáltalán nem ellenséges a magyarokkal. Ebben a helyzetben az lett volna furcsa, ha Álmos Etelközben marad a népével – fogalja össze a választ a cikkünk elején feltett kérdésre Szabados György.
Teljes  cikk : http://fn.hir24.hu/itthon/

Nincsenek megjegyzések: