2012. május 8., kedd

Orbán rúgja a bőrt

Húsvét hétfőn sonka és locsolkodás között egy laza öregfiú mini-tornával múlatta idejét Orbán Viktor miniszterelnök. Balogh László, a Reuters fotósa készített sorozatot a nemzet csatáráról Felcsúton
Fotó: Reuters - Balogh László


Református emléktábla Debrecenbe Horthynak ' Miért tiltakoznak?

A debreceni református kollégiumba Horthy emléktáblát avatnak május 19-én.A szobrot Bölcskei Gusztáv református püspök leplezi le.Ezt írja a Debreceni Református Kollégium Baráti Köre honlapja .Idézek :
Az esti précesz előtt helyezzük vissza Horthy Miklós kormányzó emléktábláját, amelyet hetven esztendővel ezelőtt egyesületünk elődje, a Kollégiumi Diákszövetség állíttatott. Ez a márványtábla az elmúlt évben került elő a Kollégium déli szárnyának felújításakor. A préceszen dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr szolgál majd. Az istentisztelet keretében jutalmazzuk meg a Baráti Kör által a Kollégium diákjai számára kiírt szépirodalmi pályázat nyerteseit. 
 
Mi ebben a különleges ? Semmi. Sok magyar nosztalgiázva emlékszik vissza a Horthy-korszakra.Hamarosan hivatalosan is rehabilitálják a Horthy korszakot .Sokan azt gondolják,hogy  vitéz nagybányai Horthy Miklós egy nemzeti hős és kiemelkedő személyiség volt.A Horthy korszak a magyar történelem egyik legjobb korszaka volt - állítják sokan. Nem illő ezt megcáfolni ' Én nem éltem a Horthy korszakban.Nincs személyes élményeim,de van személyes véleményem '

A Horthy emléktábla felavatásáról biztosan beszámol a magyar média.Azon gondolkoztam el,hogy miért dr.Bölcskei Gusztáv református püspök leplezi le az emléktáblát.Nekem nagyon érdekes az a tény,hogy csak most fedezték fel az emléktáblát?Rejtve volt ? Nem volt sorszámmal ellátva ? Hol volt eddig ? Senki nem tudott róla ? Miért a püspök úr vállalkozott az emléktábla felavatására?

Azt hiszem,hogy a magyarországi történelmi egyházak dicsőséges korszaka volt a Horthy korszak. Horthy az egyházakat felhasználta a hatalmának megerősítésében.Az egyházak készségesen kiszolgálták Horthy Miklóst.Nem is beszélek az 1938-tól meghozott törvényekről.Horthy uralkodásának végén részben volt Nagy Magyarország.Dr. Bölcskei Gusztáv jelenléte elgondolkoztató nekem. Hasonló helyzet fog kialakulni? Ettől az évtől csak néhány vallás van elismerve államilag.Az elismert  egyházak sok pénzt kapnak a magyar államtól.Ezért tenni is kell valamit ' Ezt teszi május 19-én dr. Bölcskei Gusztáv is ? Nem csodálkozok nagyon az eseményeken,mert a miniszterelnök egyik főtanácsadója horthystának vallja magát.Van még egy figyelmeztető hír is. Európában nagyon megerősödött a szélsőjobb.tehát várható,hogy Magyarországon is lesz változás.Van változás,csak az még nem hivatalos.Ha hivatalos lesz  az EU mit mond ? Az már nem érdekes ' 

Várva a Horthy-kultusz visszaállítását meglepett az a hír,hogy többen tiltakoznak az emléktábla felavatása miatt.Ráadásul több történész is.Szerintem nem tudják megakadályozni az emléktábla felavatását.Petícióval tiltakoznak  itt 

2012. május 7., hétfő

Ne legyen beteg májusban '

Ne legyen beteg májusban,mert lehet nem éli túl vagy nem érkezik meg a mentő ' Valószínű átmeneti a helyzet' Addig ne legyen beteg 'Miért ? Hallgassa meg vagy olvassa el '

Katasztrofális a betegszállítás országos irányítása - mondta az InfoRádiónak a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének elnöke azután, hogy az Országos Mentőszolgálat május elsején átvette a betegszállítás teljes koordinációját. Tapasztalata szerint az első napokban a betegek felét nem tudták kórházba vinni, az intézményben lévőket pedig hazaszállítani.Tovább http://inforadio.hu/
Meghallgatom

2012. május 6., vasárnap

Orbán Viktor : Imádkoznak értünk '

Orbán Viktor Vajdaságban tett látogatást.nagyon sok helyen megfordult. Élményeiről nyilatkozott a Magyar Szóban.Beszélt a nemzetegyesítésről.Nem tudom hogy miként akarja megvalósítani Orbán Viktor.Nemzetegyesítés 'Ez egy hatásos szó,mert sok magyarban keltenek nemzeti érzést.Az egyik probléma az lesz,hogy Szerbia is az EU tagja szeretne lenni.Ők nem tudják,hogy ez baj? A szerbek nem tanulnak Magyarország példájából?

Az egyik kijelentése Orbán Viktornak elgondolkoztató :
Kormányom rendkívül sok visszajelzést, elismerést, támogatást és biztatást kap a határon túli magyaroktól, ami nagyon fontos most, hogy kemény csatákat kell vívnunk Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon. Világosan érezzük, hogy nemcsak a magyarországi magyarok, hanem a határon túli magyar közösségek is velünk vannak, ők ezt ki is nyilatkoztatják, bátorítanak bennünket, üdvözletüket küldik, imádkoznak értünk és mindent megadnak annak érdekében, hogy a magyar kormány a nemzetközi színtéren sikerrel vívhassa meg nemcsak a magyarországi magyarok, hanem az egész magyar nemzet jövője szempontjából kulcsfontosságú küzdelmet.
Nem csodálkozok Orbán kijelentésén,mert komolyan gondolja.Orbán Viktor hol harcol és csatázik? Brüsszelben' Néhány napja azt mondta,hogy Barosso és az IMF a mi barátunk.Elment keletre.Megváltozott a véleménye ? A nemzetegyesítésig harcolni és imádkozni kell ? Csak 250 ezren kérték a kettős állampolgárságot ' Ez nem sok az összmagyar létszámhoz képest.Van néhány kérdésem:Orbánért mondott ima kötelező lesz ? Vajon Gyurcsány fog imádkozni Orbánért? Aki nem imádkozik annak mi lesz a sorsa?
Orbán Viktor interjút elolvashatja http://www.magyarszo.com/

 

2012. május 3., csütörtök

Auschwitz- egy személyes látogatás után

Személyes soha nem voltam Auschwitzban.Remélem egyszer elmegyek.A bejegyzés tartalmát az egyik magyar honlapjából vettem át.Részleteket olvashat és láthat a beszámolóból. Hozzá adom a saját véleményemet.

Forrás : http://users.atw.hu/auschwitz/

Ez a honlap egy 2004. augusztusi auschwitz-i magánút eredménye. "Aki nem ismeri a múltat, hajlandó azt megismételni" - olvashatjuk egy helyen az Auschwitz Múzeumban. Hát nem, ez semmiképpen ne történjen meg újra!
Számomra, aki évtizedekkel e borzalmak után születtem, most nyert tartalmat a holocaust (füstáldozat) szó jelentése, most értettem meg mit jelentenek a genocídium és az extermináció fogalmak. Borzalmas, embertelen, diabolikus!
Egyúttal kérem zsidó (honfi- és) embertársainkat: bocsássák meg, ha apáink, nagyapáink juttatták Önöket, vagy õseiket oda! Nekem és családomnak már semmi közöm ehhez, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy fiaink is így gondolkodjanak. Mindenkit bátorítunk: nézze meg személyesen!
Ezúton gratulálunk azoknak, akik a színvonalas, korszerû, hatásos Magyar Kiállítást tervezték és kivitelezték.-Nekem is ez a véleményem '
auschwitz14 2004  auschwitz19 2004 auschwitz13 2004 Tovább Auschwitz I. - fõtábor Szavakat nem találok '

auschwitz1 2004 auschwitz2 2004 auschwitz5 2004  Tovább Auschwitz I. - Zsidó mártírium Sajnos igaz volt '

auschwitz15 2004 auschwitz19 2004 auschwitz21 2004 Tovább Auschwitz I. - Blokk és börtön Borzasztó '

auschwitz-birkenau 1 2004 auschwitz-birkenau 105 2004 auschwitz-birkenau 110 2004 Tovább
Térképen
 

Nagyobb térképre váltás  

Magyar kiállítás 

auschwitz11 2004 auschwitz14 2004 auschwitz15 2004 Tovább Auschwitz I. - Magyar kllítás

Audio anyagok a magyar kiállításhoz

A kiállítás teljes szövege meghallgatható!
köszönet Léva Balázsnak,a honlap készítőjének '
  

Auschwitzról négyszemközt

Sok vélemény létezik Auschwitzról. Vannak sokan akik összekötik a Holokauszttal.Sokan rágalomnak tartják és azt mondják,hogy soha nem létezett Holokauszt.Napjainkban megerősödött a szélsőjobboldal.Nagy Holokauszt elleni propaganda folyik Magyarországon és Európában.A Jobbik által Magyarország a szélsőjobb fellegvára lett.Sok magyarnak tetszik.Mit mondanak a történelmi tények?Létezett vagy nem létezett Holokauszt Auschwitzban és más helyeken? Ez a bejegyzés személyes bejegyzés . Érdemes tanulmányozni a tényeket ' Ha nem tetszik akkor ne olvassa el '
Világörökség
Auschwitz I.jpg
Szögesdrótkerítés a táborok között
Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta, mely város Krakkótól kb. 60 km-re nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, legalább 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek több mint 90%-a zsidó volt.
A három tábor:
  • Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, amely az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és megközelítőleg 70 000 ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának színhelye volt.
  • Auschwitz II. (Birkenau), megsemmisítő tábor, ahol legalább 1,1 millió zsidót, 75 000 lengyelt és mintegy 19 000 romát öltek meg.
  • Auschwitz III. (Monowice), az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált.
A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1–1,6 millióra teszik.
Mint minden német koncentrációs tábort, az auschwitzi táborokat is Heinrich Himmler SS-e működtette. A tábor parancsnoka 1943 nyaráig SS-Obersturmbannführer Rudolf Höß (gyakran „Hoess”-nek írják), később Arthur Liebehenschel és Richard Baer volt. Höß részletes leírást adott a tábor működéséről a háború utáni kihallgatása alkalmával és önéletrajzában is. 1947-ben akasztották fel az Auschwitz I. krematóriuma előtt. A nők parancsnoka Johanna Langefeld, Maria Mandel és Elisabeth Volkenrath volt.
Mintegy 700 fogoly kísérelt meg szökést az auschwitzi táborokból fennállásuk évei alatt, ebből körülbelül 300 volt sikeres (kb. 40%).
A szokásos büntetés a szökési kísérletért az éhhalál volt; a sikeresen megszökött foglyok családtagjait néha letartóztatták, és Auschwitzba internálták, hogy elrettentő például szolgáljanak a többieknek.

Auschwitz-Birkenau és más koncentrációs táborok elhelyezkedése

Auschwitz I.


SS-felügyelőnő
Auschwitz I. az egész komplexum adminisztratív központjaként funkcionált. 1940. május 20-án alapították egy régi, még az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült kaszárnya épületeit felhasználva. Ugyanezen év június 14-én érkeztek meg a tábor első lakói: 728 lengyel politikai fogoly Tarnówból. A tábort először lengyel értelmiségiek és az ellenállási mozgalom tagjainak internálására, valamint szovjet hadifoglyok őrzésére használták. Köztörvényes német bűnözőket, „antiszociális elemeket” és 48 német homoszexuálist szintén bezártak ide. Zsidókat szintén az első transzporttól szállítottak ide (Tarnówból). A táborban 13-16 000 foglyot tartottak, 1942-re ez a szám elérte a 20 000-et.

A tábor bejárata a hírhedt „Arbeit macht frei” felirattal
Az auschwitzi bejárati kapu felett az „Arbeit macht frei” („A munka szabaddá tesz”) cinikus felirat díszelgett. Bár semmilyen munka, amit a foglyoknak végezniük kellett, nem tette őket szabaddá, a tisztek olyan reményt keltettek bennük, mintha valami eredménye volna a többletmunkának. A tábor foglyai napközben elhagyták a tábort építő- vagy mezőgazdasági munka végzése céljából, zenekari kísérettel kellett áthaladni a kapun. Ellentétben azzal, amit több filmben látni, a zsidók többsége az Auschwitz II. táborba volt bezárva, és nem haladt el a felirat alatt.
Az SS kiválasztott néhány foglyot, gyakran köztörvényes német bűnözőt, ún. kápót, akik a többi fogoly kivételezett felügyelői lettek. A különböző fogolycsoportokat speciális jelekkel látták el a ruhájukon, a zsidókat tartották a legrosszabbnak. Minden fogolynak dolgoznia kellett; a hadianyaggyárakon kívül a vasárnapokat takarításra és zuhanyozásra fordították, munkát nem kellett végezni. A kemény munkakövetelmények a gyenge élelmezéssel és higiéniai körülményekkel párosítva a foglyok nagy halálozási arányát eredményezték.
A 11. blokk volt a „börtön a börtönben”, ahol a számos szabály megsértőit büntették. Néhány fogolynak napokat kellett eltöltenie olyan szűk cellában, ahol még leülni sem tudott. Másokat kivégeztek: agyonlőtték, felakasztották vagy halálra éheztették őket. 1941 szeptemberében az SS mérgesgáz-kísérleteket végzett cianiddal a 11. blokkban: az eredmény 850 lengyel és orosz halott. Az első próba 1941. szeptember 3-án volt, ekkor 600 szovjet hadifoglyot öltek meg. A szert, mely a halálos cianidgázt fejlesztette, Zyklon–B márkanév alatt forgalmazták és eredetileg rovarölőszerként tetűirtásra használták. A kísérletet sikeresnek nyilvánították, egy bunkert átalakítottak gázkamrává és krematóriummá. Ez a gázkamra 1941–1942-ig üzemelt, akkor légvédelmi óvóhellyé építették át.
Az első nő 1942. március 26-án érkezett a táborba. 1942 áprilisától 1943 májusáig Carl Clauberg nőgyógyász sterilizációs kísérleteket folytatott zsidó asszonyokon a 10. blokkban, abból a célból, hogy kifejlesszen egy, a szlávokon alkalmazandó egy-injekciós módszert. Josef Mengele ikreken kísérletezett. Azokat a foglyokat, akik a tábor kórházában nem gyógyultak meg elég gyorsan, rendszeresen fenolinjekciókkal ölték meg.
A tábor bordélya, melyet 1943 nyarán nyitottak meg Himmler parancsára, a 24. blokkban kapott helyet, és kitüntetett foglyok jutalmazására használták. (A bordély meglétét női túlélők érthető okokból nem erősítették meg.) A bordély személyzetét erre a célra kiválasztott nőkből és néhány önként jelentkező női fogolyból állították össze, többet közülük a katonák megerőszakoltak.

Auschwitz II. (Birkenau) 


Auschwitz II. (Birkenau), a fő megsemmisítő tábor bejárata 2002.

Egy barakk belseje

Birkenau koncentrációs tábor 2001.
Auschwitz II. (Birkenau) az a tábor, melyet sok ember egyszerűen „Auschwitz”-nak hív. Ez volt az a hely, ahol több százezer embert tartottak fogva és több mint egymillió embert megöltek, többségben zsidókat.
A németek Auschwitzot 1940 áprilisában létesítették Heinrich Himmler irányításával, aki két nemzetiszocialista szervezet vezetője is volt, az egyik a Schutzstaffel (SS), a másik a titkosrendőrség, a Gestapo. Az auschwitzi táborba eredetileg politikai foglyokat vittek a megszállt Lengyelországból és a németországi koncentrációs táborokból. A közeli Birkenauban (Brzezinka) létesített Auschwitz II. építése 1941 októberében kezdődött, majd a női részleg létesítését 1942 augusztusában kezdték meg. Birkenaunak négy gázkamrája volt, ezeket úgy tervezték, hogy zuhanyozókra hasonlítsanak, ezen kívül négy krematóriuma volt a holttestek elégetésére. Körülbelül 40 kisebb tábort létesítettek Auschwitz körül. Ezek kényszermunkatáborok voltak, melyeket együttesen Auschwitz III-ként ismernek. Az első Monowitzban épült fel, ahol szülővárosaikból erőszakkal evakuált lengyeleket őriztek.
A foglyokat az egész németek megszállta Európából vasúton szállították, naponta érkeztek szerelvények Auschwitzba. A táborba érkezőket három csoportra osztották. Egy csoport néhány órán belül a gázkamrába ment; ezeket az embereket Birkenauba küldték, ahol naponta több mint 20 000 embert lehetett elgázosítani. Birkenauban erre a célra a Zyklon–B nevű rovarirtó készítményt használták, amely mérgező hidrogén-cianid-gázt tartalmazó granulátum volt. A Zyklon–B-t az 1920-as években a Nobel-díjas Fritz Haber zsidó származású német kémikus fejlesztette ki, aki fontos szerepet játszott az I. világháborúban a német gázfegyverek létrehozásában is. A foglyok másik részét rabszolgamunkára használták gyárakban, például a Kruppban és az I.G. Farbenben. Az auschwitzi komplexumban 405 000 dolgozó foglyot jegyeztek fel 1940 és 1945 között, ebből 340 000 elpusztult kivégzés, verés, éhezés és betegségek következtében. Néhány fogoly Oskar Schindler német gyáros segítségével túlélte a megpróbáltatásokat, aki mintegy 1000 lengyel zsidót mentett meg azzal, hogy kivitte őket Auschwitzból, hogy a gyáraiban dolgoztassa őket, először egy Krakkó melletti gyárába, majd egy másikba Brněnecben, amely ma Csehországban van. A harmadik csoport, főleg ikrek, törpék orvosi kísérletek címén a Josef Mengele-féle orvosok kezei közé kerültek, akiket másképpen „halál angyalainak” is hívtak.
A táborok személyzetét részben foglyok adták, néhányukat kápónak és sonderkommandónak (krematóriumi munkások) választottak ki. Ezeknek a csoportoknak a tagjait ismétlődően megölték. A kápókat és sonderkommandókat az SS tagjai felügyelték, összesen 6000 SS-tag "dolgozott" Auschwitzban.
1943-tól ellenállási szervezetek alakultak a táborban. Ezek a szervezetek néhány fogolynak segítettek a szökésben; a szökevények hírt vittek a megsemmisítésről, arról, hogy a Magyarországról deportált zsidók százezreit megölték 1944. május és július között. 1944. októberben egy sonderkommandós csoport lerombolta Birkenauban az egyik gázkamrát. Őket és bűntársaikat, egy csoport nőt a Monowitz munkatáborból szintén a halálba küldték.
Amikor a szovjet hadsereg felszabadította Auschwitzot 1945. január 27-én, 7600 elhagyott túlélőt találtak. Több mint 58 000 foglyot már evakuáltak és utolsó halálmenetre küldtek a németek Németországba.
1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. 1994-ig 22 millió látogató – évente 700 000 – haladt át a vaskapun, mely felett az Arbeit macht frei cinikus jelszó olvasható.

Auschwitz III. és a kisebb táborok 


Bejárat az auschwitzi koncentrációs tábor Trzebinia altáborába, 1945
A környező munkatáborok kizárólag a német iparhoz kapcsolódtak és a fegyvergyárakat, öntödéket és bányákat érintették. A legnagyobb munkatábor az Auschwitz III. Monowitz volt, melyet a lengyel Monowice faluról neveztek el. A tevékenysége 1942 májusában kezdődött és az IG Farben tulajdonában lévő Buna-Werke műgumi- és műbenzingyárhoz kapcsolódott. Szabályos időközönként Auschwitz II-ből orvosok látogattak ide és kiválogatták a gyenge és beteg foglyokat a birkenaui gázkamrákba. A legnagyobb altáborok: Trzebinia, Blechhammer és Althammer. Női táborokat szerveztek az alábbi helyeken: Budy, Plawy, Zabrze, Gleiwitz I, II, III, Rajsko, Lichtenwerden (ma Světlá).

Mit tudtak a szövetségesek? 


Légifénykép Birkenauról, 1944. május 31-én készítette a Dél-afrikai Légierő Mosquito repülőgépe, amelyet a közeli monowitzi műbenzingyár felderítésére küldtek. A légi fénykép elemzője nem ismerte fel a felvétel jelentőségét, csak az 1970-es évek végén azonosították és a CIA elemezte 1978-ban. A képen látható, hogy füst száll fel az V. krematóriumból.
Egy kevés információ eljutott a szövetségesekhez Auschwitzról 1941 és 1944 között, így Witold Pilecki és Jerzy Tabeau beszámolója, de a tömeggyilkosságokról szóló kétségbeesett híradásokat figyelmen kívül hagyták, mint túlzó állításokat. Ez megváltozott, amikor ismertté vált Rudolf Vrba és Alfred Wetzler igen részletes beszámolója, ez 1944 közepére meggyőzte a legtöbb szövetséges vezetőt az igazságról Auschwitzcal kapcsolatban. Részletes felderítő fényképek készültek a táborról 1944-ben, miközben a közelben katonai és ipari célpontokat kerestek, de meg sem kísérelték, hogy a felvételeket kiértékeljék. Valójában egészen az 1970-es évekig nem vizsgálták meg a felvételeket gondosan.
Miután Weissmandl szlovák rabbi kifogásait hangoztatta 1944 májusában, egyre erősödött az igyekezet, hogy a szövetségeseket meggyőzzék Auschwitz, vagy a hozzá vezető vasúti vonalak bombázásáról. Volt egy pillanat, amikor Winston Churchill parancsot adott egy ilyen terv előkészítésére, de végül úgy érvelt, hogy a tábor bombázása sokkal inkább a foglyok halálát okozná, mintsem hogy megszakítsa a kivégzések kivitelezését, a vasúthálózat bombázása pedig technikailag megoldhatatlan. Később néhány közeli katonai célpontot bombáztak. Egy bomba véletlenül a táborra hullott és megölt néhány foglyot. A vita arról, hogy bombázni kellett volna, vagy hogy mit kellett volna tenni, ha a siker valószínűtlennek látszik, mai napig lezáratlan.

Evakuáció és felszabadítás 

A birkenaui gázkamrákat a németek 1944 novemberében felrobbantották, mivel igyekeztek elrejteni tetteiket a közeledő szovjet csapatok elől. 1945. január 17-én a személyzet megkezdte az evakuációt; a legtöbb foglyot gyalog elindították nyugatra. Akik túlságosan gyengék, vagy betegek voltak, azokat hátrahagyták; körülbelül 7500 foglyot szabadított fel a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége 1945. január 27-én.

Az áldozatok száma 

Mivel a németek igyekeztek megsemmisíteni az auschwitzi tömeggyilkosság bizonyítékait, az áldozatok számát lehetetlen pontosan rögzíteni. Az első kísérletek, hogy összeszámolják a halottakat, a bűnösök, elsősorban Rudolf Höß vallomásán alapultak, aki a halottak számát 2,5-3 millióban adta meg. Ezt a túlzó számot és egy még magasabb 4 millióst a szovjet és lengyel hatóságok használták, 4 millió szerepelt a hivatalos emléktáblán is. 1983-ban George Wellers francia tudós volt az első, aki deportálási dokumentumokat használt fel az Auschwitzban megölt foglyok létszámának becslésére, ő 1,613 millió halottról beszél, ebből 1,44 millió zsidó, 146 000 lengyel. Nagyobb tanulmányt kezdett ugyanebben az időben Franciszek Piper, aki vasúti menetrendek adatait vetette össze a deportálások feljegyzéseivel, így 1,1 millió zsidó halottat, 140-150 000 lengyel áldozatot és 23 000 romát számolt. Ez a szám a jelenleg közel az összes kutató által elfogadott, ez szerepel a hivatalos emléktáblán is.

A háború után 

A háború után a tábor az NKVD börtöne volt bár a legtöbben 1945-ben és később úgy emlékeznek, hogy a tábort éveken keresztül nem tartották karban. A Buna Werkét a lengyel állam vette át és a régió vegyiparának alapja lett.
Később a lengyel kormány döntést hozott Auschwitz I. restaurálásáról majd a nemzetiszocializmus áldozatainak múzeumává alakították át; Auschwitz II-t, ahol az épületek tönkrementek, konzerválták, de nem restaurálták. Jelenleg az Auschwitz I. múzeum különböző korok elemeit egységes egésszé összegezi: például az Auschwitz I. gázkamráját (mely a háború vége óta nem létezik) restaurálták, és a kerítést áthelyezték (mivel az épület a háború után készült el, de a múzeum létesítése előtt). Mindazonáltal legtöbb esetben a történeti tényektől való eltérés kismértékű és jól láthatóan jelezve van.

UNESCO világörökség része – romok Birkenauban 2002.
Auschwitz II. és a gázkamrák maradványai szintén látogathatók. Az auschwitzi koncentrációs tábor a UNESCO Világörökség része listán szerepel.
1979-ben az újonnan megválasztott lengyel pápa, II. János Pál Auschwitz földjén celebrált misét 500 000 embernek. Miután a pápa bejelentette, hogy Edith Stein boldoggá avatását tervezik, katolikusok keresztet állítottak a 2. bunker mellett, ahol elgázosították. Röviddel ezután egy Dávid-csillag jelent meg itt, ez az egyházi szimbólumok elburjánzásához vezetett, alkalomadtán ezeket eltávolították.
1984-ben karmelita apácák zárdát nyitottak Auschwitz I. közelében. Miután egyes zsidó csoportok felszólították őket a zárda megszüntetésére, a katolikus egyház ebbe 1987-ben beleegyezett. Egy évvel később a karmeliták az 1979-es mise 8 méter magas keresztjét állították a 11. blokkon kívülre, alig láthatóan a táborból. Ez újra egyes zsidó csoportok tiltakozását vonta maga után, akik azt mondták, hogy főleg zsidókat öltek meg Auschwitzban és követelték, hogy távolítsanak el minden vallási szimbólumot erről a helyről. Egyes katolikusok kijelentették, hogy az Auschwitz I-ben megölt emberek zöme katolikus lengyel volt. A katolikus egyház 1989-ben azt mondta a karmelitáknak, hogy távolítsanak el mindent, de 1993-ig a nagy keresztet nem mozdították el. 1998-ban többszöri felszólítás után, hogy vigyék el a keresztet, helyi aktivisták 300 kisebb keresztet állítottak fel a nagy közelében, ez újabb tiltakozási hullámot váltott ki. Végül a lengyel katolikus egyház és a lengyel kormány megegyezett: a kisebb kereszteket 1999-ben eltávolították, de a nagy pápai kereszt maradt.
1996-ban a német kormány január 27-ét, Auschwitz felszabadulása napját a nemzetiszocializmus áldozatainak hivatalos emléknapjává nyilvánította.
2005-ben az Európai Parlament a tábor felszabadulásának évfordulójáról egy perces némasággal és az alábbi határozattal emlékezett meg:
„2005. január 27-e, Auschwitz-Birkenau, a náci Németország megsemmisítő tábora – ahol 1,5 millió zsidó, roma, lengyel és orosz embert és számos más nemzet foglyait, valamint homoszexuálisokat öltek meg – felszabadulásának hatvanadik évfordulója nemcsak az európai polgárok számára fontos alkalom, hogy emlékezzenek és ítéletet mondjanak a holokauszt borzalmaira és tragédiájára, hanem arra is, hogy nyugtalanítóan nő az antiszemitizmus és különösen az antiszemita incidensek száma Európában, és hogy újra okuljon abból a növekvő veszélyből, hogy áldozatul eshetnek emberek faji, nemzetiségi, vallási, szociális helyzeti, politikai vagy szexuális hovatartozásuk miatt.”

Ellenvetések 


XVI. Benedek pápa és Lech Kaczyński Lengyelország köztársasági elnöke Auschwitz-Birkenauban, 2006. május 28.
Újabban a lengyel média és a lengyel külügyminisztérium hangot adott kifogásainak, hogy Auschwitz vonatkozásában a „lengyel haláltábor” kifejezést használják, mivel attól tartanak, ez a fordulat azt sugallja, hogy a lengyelek (és nem a németek) készítették elő a holokausztot. A legtöbb média tudatosan törekszik arra, hogy a félreérthetőségnek ezt a vétkét elkerülje. 2006. április 1-jén a lengyel kulturális minisztérium szóvivője közölte, hogy a kormány kérést intézett a UNESCO-hoz, hogy az „Auschwitz koncentrációs tábor” elnevezést változtassa meg „Auschwitz-Birkenau korábbi náci német koncentrációs tábor”-ra, hangsúlyozva, hogy a tábort a németek és nem a lengyelek üzemeltették.
Andrzej Munk és Andrzej Wajda lengyel filmrendezők engedélyt kaptak, hogy filmet forgassanak Auschwitzban. A Forrongó világ (War and Remembrance) mini-tévésorozat holokausztjeleneteit szintén Auschwitzban forgatták. Steven Spielbergtől viszont megtagadták ugyanezt a Schindler listája forgatásakor. Következésképpen egy hasonló „tábort” építettek fel a táboron kívül, hogy leforgathassák azt a jelenetet, amikor megérkezik a vonat az asszonyokkal, akiket Schindler próbál megmenteni.
2006 februárjában Lengyelország megtagadta a vízum kiadását iráni kutatóknak, akik auschwitzi látogatást terveztek. A lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy országának meg kell gátolnia, hogy Irán kutassa a holokauszt mértékét, melyet az iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád mítosznak nevezett.
Forrás és információk : http://hu.wikipedia.org/ 

         Bárkinek lehet véleménye.De vajon a történelmi tényeket le lehet tagadni? A történelem tanúsága szerint 1945 óta volt hasonló esemény 'Még lesz ? A Hitlerhez hasonló diktátorok nem számolnak Istennel '  

2012. április 15., vasárnap

Borderline betegségben szenvedett a kulcsi gyilkos ?

A kulcsi gyilkost vizsgálva a szakemberek véleménye szerint Borderline betegségben szenved a tettes.Ezzel meg lehet magyarázni a tettét? Van magyarázat? Mi a Borderline betegség? Lehet gyógyítani? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A családja kiirtásával vádolt kulcsi fiatalemberről kiderült, hogy számítógépes játékfüggő, gyakran előfordult, hogy egész nap a gép előtt ült, nővére szerint emiatt támadhatott rájuk. A hvg.hu által megkérdezett kriminálpszichológus szerint azonban ez önmagában nem elég a gyilkoláshoz, szerinte a férfi skizoid állapotban cselekedhetett.
„Játékfüggőségből nem lesz senki sem gyilkos” – szögezte le Bilkei Pál kriminálpszichológus a hvg.hu-nak, arra a kérdésre, hogy valóban igaz lehet-e a néhány napja terjedő hír, mi szerint H. Csanád Jutas játékfüggősége miatt végezte ki családját. A fiú nővére, Réka szerint a korábbi hírekkel ellentétben nem a drogok vagy a családi üzlet miatt támadt rájuk Csanád. „Számítógépjáték-függő. Volt, hogy 24 órán keresztül ült a gép előtt, és játszott. Most pedig egyik pillanatról a másikra bekattant” – mondta a szintén megsebesített nő a Blikknek.
 Tovább >> 
Badoline betegség
A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak.Forrás : http://hu.wikipedia.org/