A testünk titkai .

Az emberi test titkai .

Tisztelt Olvasó ' Az emberi test egy csodálatos alkotás .Az Alkotójának minden elismerés jár. Miért?
A Tisztelt Olvasó eldöntheti ,hogy a bizonyitékok alapján elfogadja , azt a tényt,hogy ALKOTVA vagyunk.Az emberi test működése csodálatos és semmi máshoz sem hasonlitható .A teljesség igénye nélkül lett elkészitve ez az oldal.A http://www.patikamagazin.hu honlap alapján lett elkészitve. Bővebb információt a http://www.emberitest.lap.hu honlapon kap. Hasznos időtöltést kivánok '


Bőr

Agy

Szív

Tüdő

Gyomor

Lép

Máj

Epehólyag

Hasnyálmirigy

Belek

Vese

Nemi szervek

Csontrendszer

Érrendszer

A vér

Izomrendszer

Ízületek


Bőr


A testünket borító, a környezettől elhatároló, ill. a környezettel összekötő szervünk a bőr. A testfelszín legnagyobb része szőrrel fedett. Sima, szőr nélküli bőr csak a tenyereket és a talpat borítja.
A bőrt hámszövet, laza rostos kötőszövet, valamint több-kevesebb zsírszövet alkotja. Réteges felépítésű: a felszíntől befelé haladva hámra, irhára és bőraljára (zsírszövet) tagolódik.

A bőrhöz tartoznak a bőrfüggelékek vagy járulékos szervek: a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a körmök.

A bőrfelszín rajzolatát a hámlécek és hámbarázdák egyénenként változó, jellegzetes lefutása adja. Ez különösen a tenyéren és a talpon kifejezett, amelynek a kriminalisztikában van nagy jelentősége (ujjlenyomat).

A testfelszínen futó apró barázdák sokszögletű rajzolatot adnak. A barázdák irányát, a hasadási vonalakat az irha, valamint a bőralja kollagénkötegeinek lefutása határozza meg. (A plasztikai sebészetben nagyon fontos a hasadási vonalak figyelembevétele. A metszéseknek ezt az irányt kell követni, mert ellenkező esetben a bőr feszülése a sebszéleket széthúzza, és a műtét helyén szélesebb hegvonal keletkezik.)

1. Felhám (epidermis). A hám a testfelszín nagy részén kb. 0,2 mm vastagságú. Legvékonyabb a szemhéjon, legvastagabb a tenyéren és a talpon.

2. Irharéteg (cutis). A szemhéjon 1 mm, a háton 10 mm is lehet, a test többi részén kb. 3 mm. Kisgyermekkorban puhább, kocsonyásabb, később szívósabb, mert a rostos elemek kerülnek túlsúlyba, időskorban pedig atrofizál (elvékonyodik).

3. Bőralja (subcutis vagy zsírszövet). Az irha és a bőralja nem különül el élesen egymástól. A bőr alatti zsírszövet sejtjeiben a tartalék tápanyagként felszaporodó zsír a sejteket gömbökké formálja. A kötőszövetes sövények közé préselt zsírlebenykék részben mechanikailag védenek (pl. a fejtetőn, ujjbegyeken), részben a bőr rögzítésével, feszesen tartásával a tárgyak fogását teszik lehetővé. A bőr alatti zsírszövet mennyisége és eloszlása lényeges a test esztétikai vonalainak kialakításában.

A bőr érző és mozgató idegrostjai a gerincvelőből erednek. Az érzőrostok közvetítik a fájdalom-, hő-, nyomás- és tapintásérzetet. A folyamatos tapintás- és hőingerekhez egy idő után hozzászokik a bőr. (Ezért nem érzékeljük pl. a ruha nyomását.)

A bőr baktériumflórája

Az egészséges ember bőrének felszínén betegséget nem okozó (apatogén) baktériumok élnek. Ezt a jellegzetes mikroflórát különböző Staphylococcus és Propioni baktériumtörzsek alkotják. Az utóbbiak a szőrtüszőkön át a faggyúmirigyekbe jutva azonban nemkívánatos változásokat (pl. akne) hozhatnak létre.

A bőr “működése”

A bőr nem csak testünk külső burka, hanem célszerű működése révén védi szervezetünket a mechanikai, a fény-, a hő- és a vegyi ártalmaktól, részt vesz a hőszabályozásban és van bizonyos mértékű légző, kiválasztó és felszívó funkciója is.

A bőr felszínén található vékony zsírréteg (bőrfelszíni lipid) faggyúból, szaruzsírból és verejtékből álló ún. v/o típusú (víz az olajban) emulzió; savas kémhatású, pH-ja 4–6 között változik. Mivel a kórokozók nagy része alapvetően lúgos közegben él, savas közegben elpusztul.

A bőr és a bőr alatti zsírszövet jó hőszigetelő, így passzívan védi a szervezetet a hőingerektől. Az erek és verejtékmirigyek működése révén azonban a bőr aktív hőszabályozó is.

Érdekességek

• A bőrt apró sejtek milliói alkotják. Egy bélyegre 600 000 férne el belőlük.
• Testünk felszínéről állandóan pici bőrlemezkék válnak le. Havonta legalább egyszer megújul az egész bőrünk.
• A test legérzékenyebb részei a kéz, a talp és a száj. Felszínükön több az idegvégződés, mint más területeken.
• Ha fázunk vagy hirtelen megijedünk, a bőrünk libabőrös lesz. Mindegyik dombocskát a szőremelő izomnak hívott kis simaizom alakítja ki. Ezek az izmok függőleges helyzetbe hozzák a szőrtüszőket, s égnek meresztik szőrzetünket.
• A melanin a bőr felhámjában, a szőrzetben, valamit a szem recehártyájában és szivárványhártyájában előforduló barnásfekete anyag. Elnyeli a napfény káros ultraibolya sugarait, s megakadályozza, hogy ezek károsíthassák a testet. Az ultraibolya fény hatására fokozódik a melanintermelés, sötétebbé válik, lebarnul a bőr. A sötét bőrű emberek bőrében sok, míg a világos bőrűekében kevés melanin van, bár helyenként kis sötétebb bőrfoltokba, szeplőkbe tömörül e színanyag. A melanintermelést egyetlen gén szabályozza. Akikből hiányzik ez a gén, albinónak hívják.


Az agy - Túltesz minden számítógépen


Arisztotelész még azt hitte, hogy a lélek központja a szív, és hogy voltaképpen az agy felelős a szív kihűléséért. Ez az elmélet több mint ezer éven át tartotta magát. Ma már azonban sokkal többet tudunk az agyról...

Az agy a legfontosabb szervünk. Nélküle nem látnánk, hallanánk, sőt beszélni sem tudnánk. Úgy működik, mint egy komputer.

Tudjuk, hogy bizonyos részei meghatározott funkciókért, például a látásért, a beszédért vagy a hallásért felelősek. Az azonban még ma sem tisztázott, hogy mi zajlik az agyban akkor, amikor reménykedünk vagy tervezgetünk vagy eszünkbe jut egy-egy szellemes megjegyzés.

Az agy védelme többszörösen biztosítva van. Egyrészt a koponyacsont, a puha és a kemény agyhártya révén, melyek védőburkot képeznek az agy körül, másrészt az agyvíz által, amelyik egyfajta lökésgátlóként a rázkódástól és ütésektől védi az agyat. A speciális sejtekből álló, úgynevezett vér-agy gát az érzékeny idegsejteknek nyújt védelmet a vérkeringésből származó káros anyagoktól, ugyanakkor átengedi az agy számára fontos táplálékot jelentő oxigént, a fehérjeépítő elemeket és a cukrot.

Az agyféltekék különböző funkciókért felelnek. A jobb félteke felelős a vizuális képességekért és a térérzékelésért, befogadja a világ tágabb képét, azonfelül vezérli az absztraktabb gondolkodási folyamatokat és az érzelmi reakciók némelyikét. A bal félteke elsősorban a verbális képességekkel és az információk részletes, rendszerező feldolgozásával áll összefüggésben. A beszéd, az írás és az olvasás szintén a bal félteke irányítása alatt áll. Agyunk jobb fele irányítja testünk bal oldalát, bal fele pedig a jobb oldal működéséért felelős.

• Az agy több mint ezermilliárd idegsejtet tartalmaz, tömege elérheti az 1,4 kg-ot.
• Amikor az idegsejtek intenzíven működnek, a test oxigénjének körülbelül 20%-át használják fel.
• Az emberi idegrendszer 300 km/óra sebességgel küldi az üzeneteket.
• Az agy energiaszükséglete szinte kifogyhatatlan: bár a test teljes súlyának csupán 2%-át teszi ki, mégis a test által felvett oxigén egyötödét használja fel.
• Ha az oxigént hordozó véráram akár 10 másodpercre is megszakad, elveszítjük eszméletünket.

Anatómia

Az agy a gerincvelővel együtt alkotja a központi idegrendszert. Az agy legfontosabb részei a nagyagy, az agytörzs, a kisagy és az előagy. A gerincvelőhöz hasonlóan az agy is szürkeállományból és fehérállományból áll, melyek elkülönülten helyezkednek el. Ez koordinálja a két féltekében zajló folyamatokat. A nagyagynak, melyben az érzékelés központja található, több részét különböztetjük meg, például a homloklebenyt, a halántéklebenyt, a falilebenyt és a nyakszirtlebenyt.

Miért váltanak ki bennünk ésszerű reakciókat az ingerek?

Agyunk soha nem pihen – még alvás közben sem. Állandóan fogadja a test minden részéből hozzá befutó információk sokaságát. Ilyen információ például a vér összetétele, melyről az agy állandóan “jelentést” kap, úgyhogy a legcsekélyebb rendellenesség esetén is “intézkedni tud”, vagyis beindítja a szükséges rendszabályozó folyamatot.

Az agy elemzésnek vet alá minden érzékszervi ingert – például bármely beérkező szagérzetet –, és egybeveti azt a már tárolt benyomásokkal és tapasztalatokkal. Az odakozmált étel szaga ily módon egy asszociációs láncot indít el az emberben, és azonnal arra készteti, hogy megtegye a szükséges lépéseket.

Számos ingert úgymond “megszűrve” észlelünk aszerint, hogy milyen fontos a számunkra. A hűtőgép zörgését vagy az ablak alatti forgalom zaját egy idő után már észre sem vesszük. De egy alvó anya a szomszéd szobából is felriad az újszülött sírására, bármilyen halk is, és azonnal felkel, hogy megnézze, mi van vele.

Az emlékezet pontos működése még nem ismert Egyelőre tisztázatlan, hogy az információ tárolása hogyan is történik az agyban. Feltáratlan az is, hogyan sajátítja el egy gyermek a nyelvet és válik egészen rövid idő alatt képessé bonyolult nyelvtani szabályok tökéletes alkalmazására.

Működés

A nagyagy az agy tömegének mintegy 85%-át teszi ki, mely szellemi és testi teljesítőképességünknek az alapját képezi. A két nagyagyfélteke egy vastag idegrostkötegen, a kéregtesten keresztül áll összeköttetésben. Az agy központjának mélyén helyezkedik el a legrégebbi és legkezdetlegesebb része, az agytörzs. Ez felel az olyan létfontosságú alapfeladatok ellátásáért, mint például a légzés, a szívverés és a vérnyomás, és ez áll összeköttetésben a gerincvelővel. Hozzákapcsolódik a kisagy, melynek feladata mozdulataink összerendezése és egyensúlyi helyzetünk biztosítása.

További cikkek

Ginkgo biloba


A szív


A szív életünk során óriási, fáradhatatlan szivattyúként működik. Ez a különleges, ökölnagyságú izom a szervezetet behálózó ereken keresztül pumpálja a vért egészen a hajszálerekig. A vér előbb beáramlik a tüdőbe, hogy oxigént vegyen fel, majd visszatér a szívbe, hogy onnan eljusson minden porcikánkba.
Működés

Szívünk a szervezet fáradhatatlan motorjaként “dolgozik”, miközben percenként körülbelül 7 liter vért pumpál sejtjeinkhez. A szívverések percenkénti száma átlagosan 70, ez körülbelül naponta 100 000, évente 40 000 000, egy emberélet alatt megközelítőleg 2 milliárd szívverést jelent. A szív működésének “forgatókönyve” a következő.

1. A pitvarok megtelnek vérrel. A vénákon keresztül a jobb pitvarba széndioxid-tartalmú – tehát elhasznált – vér érkezik a testből, a bal pitvarba pedig oxigénben dús a tüdőkből.
2. A jobb és a bal oldali pitvar összehúzódik és a vér a kamrákba áramlik.
3. A kamrák összehúzódnak, a vér a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából pedig a tüdőartériába áramlik. Eközben a pitvarok elernyednek.

A vérkeringésnek a jobb kamrától a tüdőn keresztüli szakaszát kisvérkörnek, a bal kamrától a szervezetbe kiindulót nagyvérkörnek nevezzük.

A szív üregeiben lévő vér nem vesz részt magának a szív falának vérellátásában, azt külön érrendszer, az ún. koszorús erek rendszere biztosítja, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetésben.

A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körül a testet. A szervezet vérereinek hossza mintegy 100 000 km! Ez a távolság kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Egy átlagos élettartam alatt száznál több úszómedencét megtölthetne vérrel a pumpáló teljesítményével. Mindezek ellenére az egészséges szív soha nem pihen. Elernyed és összehúzódik.

Anatómia

Az izmos falú, üreges, kúp alakú szerv nagyobb részével a mellüreg bal oldalán, a két tüdő között helyezkedik el. Üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét szívfél egy pitvarból és egy kamrából áll.

A pitvarok és a kamrák közötti nyílást a billentyűk zárják le, melyek a helyes irányba való áramlást biztosítják. A szív fala háromrétegű: a szív üregeit belülről borító, tükörsima, vékony szívbelhártyából, a középső réteget alkotó szívizomrétegből és az epicardiumból – a szívburok szívizomhoz tapadó zsigeri lemeze – áll.

A szívizomsejtek eltérnek minden más izomtól. Különlegességük az állandó és folyamatos munka, mivel önmaguktól képesek az összehúzódásra.

Betegségek

A szív kóros mechanikai működését tükrözi az orvostudomány által szívelégtelenség elnevezéssel megjelölt, különböző okokból létrejövő klinikai tünetcsoport. A szív a szervezet igényeihez képest kevesebb vért továbbít testünkbe, és ennek megfelelően kevesebb vért kap a vénákból. A vénákban túl sok vér halmozódik fel, emelkedik a nyomás, és folyadék préselődik ki a környező szövetekbe, vizenyő – ödéma – keletkezik, mely először a bokák megvastagodásán érződik.

Időskorban az egyik leggyakoribb megbetegedés a koszorúérgörcs vagy angina pectoris. Oka a szívet vérrel ellátó artériák beszűkülése. Fizikai megterhelés alatt a szűk artéria nem képes ellátni a szívizmot elegendő vérrel.

Az oxigénhiány következtében lép fel a mellkas közepén jelentkező, a nyakba, állba, hátba, karokba kisugárzó fájdalom. Kialakulásában kockázati tényezőt jelenthet az elhízás, a mozgáshiány, a stressz, valamint a magas vérnyomás és jelentősen a cukorbetegség is.

Megelőzés

Eredményes lehet a mérsékelt konyhasófogyasztás, a testsúlyfelesleg csökkentése, a stresszhelyzetek elkerülése, a testedzés, a mozgás fokozása. Jó hatásfokúak a szív- és keringési rendszerre ható gyógynövények, ezek közül is kiemelkedik a galagonya.

Testünkben 5–6 liter vér folyik. A vérben vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék találhatók, és mind a vérplazmának nevezett folyadékban úszkálnak.

Egy csepp vér naponta több mint ezerszer fut végig a testben. A teljes vérmennyiség 5 percenként áramlik át a veséken, ahol megtisztul a szennyező anyagoktól.

A fehérvérsejtek a kórokozók ellen nyújtanak védelmet. Ha megvágjuk magunkat, a vérlemezkék a seb helyére rohannak és elősegítik a véralvadást. A vörösvértestek az oxigént szállítják a test minden részébe. A csontvelőben keletkeznek. Csak 4 hónapig élnek, de ezalatt 1500 km-t tesznek meg a testben.
vörösvértest
5 000 000

fehérvérsejt
7000

vérlemezkék
300 000
1 mm3 vérben

A holttest elhamvasztásakor hamuvá válik a teljes szervezet, kivéve a szívet, mely összezsugorodott formában, de elpusztíthatatlanul marad meg belőlünk.

A szívinfarktus okai ugyanazok, mint az angina pectorisé: a szívizom vérellátása és ezzel az oxigénellátása nem kielégítő. A koszorúér az érelmeszesedés következtében jelentősen beszűkül.

A szívizomgyulladás leggyakrabban a szervezet más gyulladásos folyamatainak, például vírusfertőzésnek, mandulagyulladásnak a következménye. A kórokozó a vérpályán keresztül jut a szívbe.

Szervezetünk sejtjei a véráramlással kapják meg az oxigént és a táplálékot, és ugyanúgy szállítják el a sejtekből az elhasznált oxigént és a bomlástermékeket. Ez utóbbi kiválasztódása a veséken keresztül történik.

További cikkek



A tüdő


A gázcserét végző tüdőhólyagocskák felülete összesen egy háromszobás lakás területének felel meg: kb. 90 m2. Elég hely ahhoz, hogy a több mint 300 millió tüdőhólyagocska egy életen át nap mint nap oxigént vegyen fel és szén-dioxidot adjon le.
Anatómia

A tüdő páros szerv, együttesen tompított kúphoz, külön-külön félkúphoz hasonló. Állománya szivacsszerű, lágy, párna tapintású. Egy-egy tüdő kb. 500–700 g-ot nyom, a jobb valamivel nagyobb, mint a bal. A jobb tüdő három, míg a bal két lebenyből áll, hogy elég hely maradjon a szívnek. A tüdő a mellüregben a szív és a nagyerek által szabadon hagyott teret teljesen kitölti és pontosan követi a mellüreg alakját. Felszínét a mellhártya borítja.

A gázcserét végző tüdőhólyagocskák felülete összesen egy háromszobás lakás területének felel meg: kb. 90 m2. Elég hely ahhoz, hogy a több mint 300 millió tüdőhólyagocska egy életen át nap mint nap oxigént vegyen fel és szén-dioxidot adjon le.

A légzés

Ezt az életen át folyamatosan ismétlődő folyamatot több szerv és izom együttműködése hozza létre. A légzéshez elkerülhetetlen az izmok munkája, a mellkas rugalmassága, a hasüreg izmainak és a rekeszizom épsége. Ennek következtében belégzéskor a mellkas megemelkedik és kitágul. A tüdő passzív módon követi ezt a térfogatváltozást, és a lérejövő nyomáscsökkenés eredményeként levegő áramlik bele. Normális légzés esetén a kilégzés is passzív folyamat, a mellkas a felsorolt izmok ellazulása és saját rugalmassága révén tér vissza a nyugalmi helyzetbe, és fújja ki a levegőt. Az orron át belélegzett levegő a légcsövön, majd a hörgőkön át jut a tüdőbe. A hörgőkből a hörgőcskék vezetik a tüdőhólyagocskákhoz a levegőt, ahol a gázcsere végbemegy. A levegő oxigénje a léghólyagocskák falán keresztül jut a vérbe.

A légutaknak saját természetes “tisztító rendszerük” van. A hörgők felszínén apró csillószőrök fogják föl a belélegzett porszemecskéket és igyekeznek azokat a száj és az orr irányába eltávolítani. Szükség is van erre a folyamatra, hiszen a tüdő olyan szerv, amelynek belső felszíne közvetlenül érintkezik a bennünket körülvevő, sok szennyeződést tartalmazó levegővel.

Betegségek

A tüdőtágulat legtöbbször az idült hörgőgyulladás következtében alakul ki. A tüdőhólyagocskák pusztulásával nagyobb hólyagok jönnek létre, így csökken az a felszín, ahol a gázcsere végbemegy.

Tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák, különböző mérgező anyagok okozhatnak. A tünetek attól függőek, hogy milyen tényezők idézték elő. A tüdőlebenyek vagy a tüdő kisebb részei betegedhetnek meg, de a gyulladás átterjedhet a mellhártyára is.

A tuberkulózis általában a tüdőben kezdődik, és ha nem kezelik, átterjedhet más szervekre is. Az érintett szervekben gyulladásos gócok keletkeznek, a szövet szétesik, később betokolódik.

Tüdőembólia akkor alakul ki, amikor legtöbbször egy alsó végtagi vénában képződött vérrög a vérárammal a tüdőbe sodródik és ott részben vagy egészben elzár egy vagy több tüdőeret.

A tüdővizenyőnél folyadék kerül a véredényekből a tüdőhólyagocskákba és környezetükbe, ami miatt az oxigén csak nehezen vagy egyáltalán nem jut el a vérbe. Ha a tüdőhólyagocskákból kilépő levegő összegyűlik a mellhártyaüregben, és emiatt bizonyos tüdőrészek nem tudnak belégzésnél felfúvódni, légmell alakul ki.

Tüdőrák esetén egyes sejtek elpusztulnak, mások erőteljesen növekedni kezdenek. Kifejlődéséért a szennyezett levegő és a dohányzás tehető elsősorban felelőssé.

Mi a csuklás?

A rekeszizom hirtelen, akarattalan összehúzódása következtében a tüdőbe áramló levegő a hangszalagok hirtelen összezáródása miatt bennreked. Ez okozza a jellegzetes éles hangot.

További cikkek



Gyomor


A gyomor kb. 1 liter űrtartalmú izomzsák, melynek feladata a táplálék raktározása és előkészítése az emésztéshez.
Anatómia

Az emésztőrendszer vagy tápcsatorna kb. 8 m hosszú, a szájnyílással kezdődő és a béltekervényeken keresztül a végbélnyílással végződő cső. Felső szakasza a szájüreggel kezdődik, a garatban, majd a nyelőcsőben folytatódik. Középső szakasza a gyomor és a vékonybél. Az alsó szakaszt a vastagbél képezi, mely a végbélbe megy át, és a gáttájékon a végbélnyílással végződik. A gyomor kb. 1 liter űrtartalmú izomzsák, melynek feladata a táplálék raktározása és előkészítése az emésztéshez.

Működése

A gyomor a felvett táplálék átmeneti gyűjtőhelye, amelyben a táplálék egy része felázás, a húsnemű táplálék pedig a kötőszöveti rostok (kollagén) emésztése révén teljesen híg péppé olvad szét.

A gyomor nyálkahártyája különböző mirigyeket tartalmaz, amelyek nyákot, gasztrint, enzimeket és sósavat termelnek.

A gasztrin egy hormon, amely a nyálkahártyát gyomornedv-elválasztásra serkenti. A gyomor mirigyei 24 óra alatt kb. 1–2 liter gyomornedvet termelnek. A gyomor sósava a táplálékban lévő baktériumokat elöli, tehát sterilező hatása van. Leglényegesebb funkciója, hogy apró mennyiségekben adagolja az így előkészített tartalmat a vékonybél kezdeti szakaszának, ahol az emésztés döntő része zajlik.

Betegségei

A gyomorneurózis igen gyakori kórkép, sokrétű panaszokkal. A “gyomorideges” embereknek remeg a gyomruk és az idegállapotuktól függően esetleg bizarr fájdalmakat is éreznek.

A gyakran a has felső részében jelentkező éles, görcsszerű fájdalmat a gyomor falának rendellenes mozgása okozza, amit a vegetatív idegrendszer működésének zavara idéz elő. A gyomorneurózishoz társuló gyomorégéshez hozzájárul, hogy a stresszben élő emberek a kelleténél gyakrabban nyúlnak a kávé, az erős tea, az alkohol, ill. a cigaretta után, ami mind fokozott gyomorsavtermelést vált ki.

A gyomorneurózisban szenvedő betegeknek nem a gyomrát kell elsősorban kezelni. A pszichoszociális stressz megszüntetése, a feszültség okául szolgáló probléma megoldása vezethet csak gyógyuláshoz.

Az akut gastritis a gyomor nyálkahártyájának heveny gyulladása (gyomorhurut), amelyhez gyakran a vékonybél hasonló megbetegedése is társul (gastroenteritis). Nagy mennyiségű, nem megfelelő étel elfogyasztása (gyomorrontás), baktériumok (főleg szalmonella) vagy vírusok okozta fertőzés, mérgezések lehetnek az okai.

A túlzott alkoholfogyasztás is okozhat akut gastritist. Hányás, étvágytalanság, bevont nyelv, hőemelkedés, hascsikarás, hasmenés a legfőbb tünetek.

A krónikus gastritist (idült gyomorhurut) tulajdonképpen nem is tekintik valós betegségnek, annak ellenére, hogy igen gyakran alkalmazott diagnózis. A gastritist ma megnyugtató módon csak biopsziával lehet diagnosztizálni.

A biopsziával nyert minta szövettani vizsgálata a gyomornyálkahártya zsugorodását mutatja, ami csökkent savtermelődéssel járhat együtt.

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamata. Mindig szövetpusztulással jár, amikor is fekély képződik. Jellegzetes tünete a görcsös, nyomás érzetét keltő, éles, szúró fájdalom. Gyomorfekély esetén a fájdalom és a nyomásérzet leginkább röviddel az étkezés után lép föl. Gyakoriak az éjszakai gyomorfájdalmak. Egyes fekélybetegeknél hiányoznak ezek a jellegzetes tünetek, lényegében jellegtelen emésztési panaszok, felböfögés és gyomorégés, néha émelygés és hányás uralják a kórképet.

A fekélybetegség legfontosabb kiváltó tényezője kétségtelenül a pszichoszociális stressz, ami a túlzottan ingerelhető vegetatív idegrendszeren keresztül a gyomornedv túltermelődését idézi elő. A fekélybetegek gyakran szenvednek állandó bűntudat, sikertelenség és konfliktusból eredő feszültség miatt.

A gyomor izomtevékenysége és a vegetatív idegrendszer kölcsönösen hatással vannak egymásra. Mivel a lelkiállapot a vegetatív idegrendszer működését jelentősen befolyásolja – a pszichés panaszok gyakorta jelentkeznek gyomortájékon. Ezért, akinek gyomorpanaszai vannak, gondolnia kell arra is, hogy tünetei hátterében lelki okok állnak.

További cikkek

A kiválasztás folyamata


A lép


A lép vörös pulpájának legfőbb feladata, hogy a kiöregedett vörösvértesteket a keringésből kivonja.
Anatómia

A lép kb. ököl nagyságú, dinnyeszelethez hasonló alakú, ún. haemolymphás szerv. Férfiban 110–120 g, nőben 140 g a tömege. A hasüreg bal felső részében, jól védetten helyezkedik el, kb. a gyomor magasságában. Kívülről feszes kötőszöveti tok veszi körül. Belül vérrel telt szivacshoz hasonlít. A kettévágott lép metszési felületén vöröses és fehéres színű területek különíthetők el, ezeket vörös, ill. fehér léppulpának nevezik (a pulpa lágy szervtömeget jelent). Mikroszkóppal vizsgálva a vörös pulpa vérrel telt szövetnek látszik, a fehér pulpa ezzel szemben apró lépcsomók (tüszők) halmazából áll.

Életfontosságú szerv, melynek működését és funkcióit sokan nem ismerik. Fontos szerepet játszik pedig a betegségek elhárításában és a vér minőségének ellenőrzésében.

Működés

A lépnek nagyon bőséges a vérellátása. A lépen áthaladó vér a lépvénákon keresztül jut ismét vissza a keringésbe, ahová így állandóan “frissen megtisztított, megszűrt” vér keveredik.

A lép vörös pulpájának legfőbb feladata, hogy a kiöregedett vörösvértesteket a keringésből kivonja. Az élettartama vége felé a vörösvértest eredetileg lapos, a közepén kissé behúzódott, korongszerű alakja megváltozik, szabálytalanná válik, ami megkönnyíti, hogy a sűrű szövésű pulpaszűrő felismerje és kiszűrje.

A fehér pulpa tüszőiben nyiroksejtek, lymphocyták képződnek. Ezek a különleges fehérvérsejtek meghatározott kórokozók elleni védekezésre, azok elhárítására specializálódnak. Vagyis mindig csak egy bizonyos kórokozót, pl. az influenzavírust vagy a himlővírust tudják leküzdeni, azt azonban nagy átütőerővel.

A specifikus elhárítás részét képező lymphocyták két csoportját különítik el. A T-lymphocyták közvetlenül megtámadják és elpusztítják a kórokozókat. Ezért killer-sejteknek, ölősejteknek is nevezik őket.

A B-lymphocyták nem közvetlenül támadnak a betolakodókra. Előbb ellenanyagok, ún. immunglobulinok képződését indítják meg. Ezek az ellenanyagok megkötődnek a betolakodott kórokozók felszínén, és ott maradnak mindaddig, amíg azokat el nem pusztítják. A B-lymphocyták főleg azon kórokozók leküzdésében működnek közre, amelyeket a T-lymphocyták nem tudtak elhárítani.

Betegségek

A lép maga ritkán betegszik meg. Megduzzad azonban, ha fokozott munkára kényszerül, mert kórokozók hatoltak be a szervezetbe. Fertőző betegségek esetén a lép erősen megnagyobbodik. Ha elmúlik a fertőzés, a lép ismét visszanyeri az eredeti nagyságát. Az olyan betegségekben, amelyek következtében több vörösvértestet kell lebontania, vagy a májon keresztül történő vérátáramlás akadályozott, ugyancsak megnagyobbodik a lép.

Miért szúr az oldalunk?

Azoknak az állatoknak, amelyek gyorsan tudnak futni, mint pl. a kutya vagy a ló, sok vérre van szükségük, hogy a lábizmaikat elegendő oxigénnel láthassák el. A lép ezeknél az állatoknál vérraktárként szolgál.

A gyors hajrában a lép összehúzódik, és további adag vért juttat a mozgásszervek számára. Bár az emberben a lépnek, mint vérraktárnak nincs már jelentősége, gyors futás közben összehúzódhat, és ezt érezzük szúrásként az oldalunkban.

A lépsérülés veszélye a közlekedési baleseteknél

Veszélyes, ha a lép egy közlekedési baleset során ütés vagy lökés következtében megreped. Ilyenkor a lép szivacsszerű állományából vér folyik a hasüregbe. A sérült elvérezhet a hasüregébe akadálytalanul áramló vér miatt, ha a lépet műtéttel sürgősen el nem távolítják.

További cikkek



Máj


A máj szervezetünk különlegessége, mert bizonyos károsodás esetén képes regenerálódni.
A szervezetünk legnagyobb “vegyi üzemének” is nevezett szerve a mellkast a hasüregtől elválasztó rekeszizom alatt helyezkedik el. A nagyobbik, jobb oldali lebenye a has jobb felső részén a gyomor előtt, a bal oldali lebenye mögötte, a hasnyálmirigy előtt található.

A máj fontos tevékenysége az epetermelés. Az epefolyadék többek között koleszterint, epesavakat és bilirubint tartalmaz. Ez utóbbi a vörösvérsejtek lebomlásakor keletkező színanyag. A májból az epeutakon keresztül az epehólyagba jut, ahol összegyűlik, majd az emésztéshez szükséges mennyiség a vékonybélbe ürül.

Szervezetünkben a májnak számos feladata van. Először is az anyagcsere központi szerve. Az egész anyagcsere-folyamat, beleértve a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok lebontását és átalakítását, a máj közvetítésével történik.

A vese és a tüdő mellett a máj szerepet játszik a sav-bázis háztartás és a testhőmérséklet szabályozásában is. Részt vesz továbbá a fertőzések leküzdésében úgy, hogy ellenanyagokat termel, és azokat a vérbe juttatja. Fontos tárolószerv is, itt raktározódnak el például a vitaminok, a vas és más anyagok.

A máj második legfontosabb feladata a szervezetben lévő mérgező hatású anyagok lebontása, közömbösítése. Mérgek különböző módon, egyrészt az anyagcsere során, másrészt kívülről kerülhetnek a szervezetbe. A káros zsíroldékony anyagokat a májsejtek alakítják át vízoldékonnyá, s ez teszi lehetővé, hogy a vizelettel együtt kiürüljenek a szervezetből. A legtöbb gyógyszer is a májban bomlik le.

Betegség

A nagymértékű alkoholfogyasztás, bizonyos kémiai anyagok, ritkán a B vírus hepatitis talaján kialakuló krónikus májgyulladás okozza a májzsugorodást (májcirrhosis). A betegség mielőbbi, a zsugorodási folyamat elkezdődése előtti felismerése és az alkoholról való lemondás esetében a máj még képes a regenerációra. Gyógyszeres terápiaképpen májvédő anyagokat használnak. A májzsugorodás megelőzésében nagy szerepet játszik a mértéktelen alkoholfogyasztás elkerülése.

További cikkek



Epehólyag és hasnyálmirigy


A máj, a hasnyálmirigy és az epehólyag az emésztőrendszer része, s együttes emésztési folyamataik biztosítják a szervezet anyagcseréjét.
Az epe a májban termelődik, de az epehólyagban raktározódik. Ez utóbbi szoros összefüggésben van a hasnyálmiriggyel, egymásra utalt működésük meghatározó az emberi szervezet egészségére.

Az étellel a tápcsatornába jutó zsírnemű anyagokat a szervezetünk a fehérjékhez és a szénhidrátokhoz hasonlóan csak megfelelő átalakítás: emésztés után képes hasznosítani. Míg azok lebontása már a szájüregben, ill. a gyomorban megkezdődik, a zsíroké a gyomrot követő tápcsatornaszakaszban, a patkóbélben történik. Ide ömlesztik egy közös kivezetőcsövön keresztül zsírbontó nedveiket: a máj – az epevezetékek és az epehólyag közvetítésével –, valamint a hasnyálmirigy.

Anatómia

Az epehólyag a máj jobb oldalán helyezkedik el. Itt található a máj által megtermelt epe raktára. A májban képződött epe az epecsatornákon, majd az epevezetéken át hagyja el a májat, és az epehólyagban raktározódik. A máj epevezetéke és az epehólyag kivezetőcsöve közös epevezetékké egyesül, majd ehhez társul még a hasnyálmirigy vezetéke is.

Az epét az ókoriak nyomán a középkor orvosai is sokáig az életfenntartó testnedvek közé sorolták. Teljes joggal, hiszen olyan mérgező anyagokat tartalmaz, amelyek – ha ilyen úton nem szabadul meg tőlük a szervezet – súlyos betegséghez vezethetnek.

Működés

Az epetermelés folyamatos, kb. napi 1–1,5 liter, de napszaki ingadozás észlelhető. Éjjel kevesebb epe termelődik, mint nappal, étkezések után kb. három órával van a maximumon. Az epehólyagban felgyülemlő epe az epehólyag falának felszívóképességének köszönhetően betöményedik, az epe a májban termelt folyadékhoz képest 10%-kal töményebbé válik. A közös epevezetéken keresztül jut az epe a nyombélbe. A bélbe történő beszájadzást erős izomgyűrű zárja. Étkezési szünetekben, ill. megfelelő inger hiányában zárt az izomgyűrű, és így az epe nem kerül a bélbe. Természetes vagy mesterséges ingerek hatására az epehólyag összehúzódik, és a tárolt epe a nyombélbe ürül.

Az epe jellemző és az emésztés szempontjából legfontosabb alkotórészét az epesavas sók képezik. Ezek a májban a koleszterin átalakulási termékeiként keletkeznek. Az epesavak a táplálék zsírösszetevőinek lebontásában játszanak szerepet, megteremtve a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok bélnyálkahártyán keresztül való felszívódásának feltételét. Az epének ugyancsak jellemző összetevője az epefesték, amely főleg bilirubinból áll. A bilirubin a vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobin hem részének lebontási terméke.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy hosszú, keskeny szerv, mely szinte vízszintesen fekszik a gyomor alatt. A hasnyálmirigysejtek különböző emésztőenzimeket termelnek, és ún. hasnyálat bocsátanak a nyombélbe. Szintén ezek állítják elő többek között az inzulin nevű hormont, ami a szervezet vércukorszintjét szabályozza. Az inzulint közvetlenül a véráramba bocsátják. A hasnyál vizet, különböző emésztőenzimeket és nátrium-bikarbonátot tartalmaz. A keményítőt emészti az amiláz, a zsírokat a lipáz, a fehérjéket pedig a tripszin.

Betegség

Fájdalmas “epegörcs” akkor keletkezik, ha valami akadály áll a kiürülés útjában. Ennek a leggyakoribb oka a hólyagban képződött, önmagában gyakran ártalmatlan kő, ami a kivezetőcsőbe jutva elzárja azt. Megtörténhet, hogy az elzáródás vissza, a máj felé tereli az epenedvet, aminek idővel ugyanúgy sárgaság – a vérben felgyülemlő epemérgek – lesz a következménye, mint a máj betegségeinél. Előfordul az is, hogy kő nélkül, a kivezetőcső zárócsapjainak a legkülönfélébb okok – rendszertelen étkezés, hajszolt életmód, más emésztőszervi betegség, gyulladás – miatt rosszul összehangolt nyitó-záró működése áll az epe kiürülésének útjában. Túl azon, hogy fájdalmasak, mindkét esetben az epeutaknak olyan fokozott és rendellenes igénybevételéről van szó, amely gyulladáshoz vezet. Ez pedig tovább fokozza a kőképződési hajlamot éppúgy, mint a kiürülés időzítési zavarait.

A közös kivezetőcső révén az epehólyag megbetegedéseihez: gyulladásaihoz, kiürülési zavaraihoz gyakran társul a hasnyálmirigy betegsége. Az egyik lehetőség, hogy a csatornarendszer gyulladásos folyamata terjed tovább, és eléri a mirigy állományát is. Nem ritka az sem, hogy a közös kivezetőnyílásba ékelődött akadály miatt az epenedv a bél helyett a hasnyálmirigy kivezetőcsövébe, s innen magába a szervbe jut. Itt pedig, vegyülve annak emésztőnedveivel, olyan helyen hozza őket működésbe, ahol ez súlyos károsodást: a mirigy emésztéses roncsolását okozza.

Megelőzés

Az epebetegség eredményesen kezelhető diétával és az ehhez kapcsolódó életmód-változtatással. Diétás étkezéssel a panaszok jelentkezése megelőzhető, s ugyanakkor a megfelelő étkezés a beteg gyógyulását is elősegítheti. Az eredményességhez a beteg és családtagjai szemléletének megváltoztatása is szükséges.

Az epehólyag-epeúti panaszok kezelésében a diéta, a görcsoldó és “epehajtó” gyógyszerek mellett helyet kapnak a természetes növényi kivonatot tartalmazó készítmények is.

A fekete retek csodái

Többé nem vágyálom a ropogós zöldpaprika és a zsenge újhagyma. Ilyenkor tavasszal, nyár elején már sóvárogva várjuk a friss gyümölcsöt, a ropogós zöldségféléket. Szervezetünknek nagyon hiányzik a bennük lévő természetes vitamin. De ami egyfelől hasznos és egészséges, az többeknek mégis ártalmas lehet.

Mi ez a látszólagos ellentmondás? Sajnos a tavasznak árnyoldalai is vannak. Ilyenkor gyakoribb a gyomorfekély kiújulása az arra érzékeny egyéneknél. Sokan küszködnek egyéb gyomorpanaszokkal is, s különböző emésztési problémákkal. Ez utóbbinál gyakori és komoly probléma, ha valaki nem tudja megenni a friss, nyers zöldpaprikát, az újhagymát vagy egyéb zöldségfélét. Az epe a kóros működése miatt nem tudja kellően megemészteni ezeket az élelmiszereket, ami egyébként a szervezet számára nagy tápanyagértéket és vitaminforrást jelentene.

Sokszor ugyanez kiterjedhet a nyers gyümölcsökre, különösen a kis magvúak, eper, málna, ribizli fogyasztására is. Szerencsés az a gyógyító megoldás, amikor egy természetes anyag okozta ártalmat másik természetes anyaggal lehet korrigálni. Pontosan egy zöldségféle az, amely ezeket az emésztési problémákat orvosolja, ez pedig a fekete retek.

A fekete retek gyógyító célú használatának egyik területe az epebántalmak kezelése. E célból a népgyógyászat a fekete retket nyersen lereszelve ajánlja. A hivatalos gyógyászat pedig a nyers gumó préslevéből készült terméket, a Raphachol granulátumot megbízható, hatásos szernek tekinti. Kapható a patikákban és a gyógynövény-szaküzletekben. Próbálja ki, és újra eheti a friss zöldségeket!

További cikkek



A jó emésztés záloga: az epe


Az epe a májnak, mint külső elválasztású mirigynek a terméke. A májsejtek váltakozó intenzitással, de folyamatosan termelik és választják ki az epét.

Az epetermelés kb. napi 1–1,5 liter. Éjjel kevesebb epe termelődik, mint nappal, és étkezések után kb. 3 órával éri el maximumát. A képződött epe a májban az epecsatornákon, majd az epevezetéken át hagyja el a májat és az epehólyagban raktározódik.

A máj epevezetéke és az epehólyag kivezetőcsöve közös epevezetékké egyesül, majd ehhez társul még a hasnyálmirigy vezetéke is és ezen keresztül jut az epe a vékonybélbe.

Az epehólyagban felgyülemlő epe az epehólyag falának felszívó képességének köszönhetően betöményedik. Emiatt más az ún. májepének, ill. a hólyagepének az összetétele.

A hólyagepe szárazanyag-tartalmának megnövekedését elsősorban a szerves anyagok mennyiségének növekedése okozza: tízszer annyi epesavas só, epefesték és koleszterin van benne, mint a májepében.

Ugyancsak (kb. ötször) gazdagabb a hólyagepe fehérjékben és nyákszerű anyagokban (mucin), mint a májból elfolyó epe. Ezzel szemben a szervetlen sók koncentrációja azonos a kétféle epében.Az epe jellemzõ és az emésztés szempontjából legfontosabb alkotórészét az epesavas sók képezik. Ezek a májban a koleszterin átalakulási termékeiként keletkeznek.

Az epesavak segítenek a táplálékban lévő zsírok lebontásában, ezáltal a bélnyálkahártya fel tudja venni a zsírokat és a zsírban oldódó vitaminokat. A bélben baktériumok bontó tevékenysége eredményeként is képződik epesavas só. Az epével a bélbe jutott epesavaknak csak 5–10 százaléka vész el, a többi az ún. entero-hepatikus keringés során újra felszívódik és felhasználásra kerül.



Belek


Annak érdekében, hogy testileg és szellemileg egészségesek legyünk és azok is maradjunk, táplálkoznunk kell. Rendszeresen és kielégítő mennyiségben tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket kell felvennünk. Ez a feladata az emésztőrendszernek.
Az emésztőrendszer vagy táplálócsatorna kb. 8 m hosszú, a szájnyílással kezdődő és a végbélnyílással végződő cső. Tágulékonysága és a falának változóan összehúzódott állapota, valamint erősen kanyargós lefutása miatt nehéz tárgyilagosan megítélni a hosszát. Felső, középső és alsó szakaszt különböztetünk meg, ezek közül az első döntően a táplálék felvételét (bekebelezését), a középső a táplálék emésztését és felszívódását, az utolsó az emésztetlen maradék kiürítésére való előkészítését és kiürítését szolgálja.

A középső szakasz a gyomor, mely a vékonybéllel folytatódik. A vékonybél három részből: epés, nyom- vagy patkóbélből (duodénum), éhbélből (jejunum) és csípőbélből (ileum) áll, és szelepszerűen záródva megy át a táplálócsatorna alsó szakaszába.

A vékonybél körkörös izomzatának akaratunktól független összehúzódása biztosítja a bélmozgást vagy perisztaltikát, ami a bél tartalmát a távolabbi részek felé továbbítja. A vékonybél további szakaszában, a duodénumban elkezdődött emésztés tovább folytatódik, azonban a saját mirigyei által termelt váladékának már alárendelt szerepe van. Alapvető funkciója a felszívás, amelyben a nyálkahártya redőivel és szabad szemmel alig látható kesztyűujjszerű bolyhaival óriási mértékben megnagyobbodott nyálkahártya-felületnek van döntő szerepe.

Az alsó szakaszt a vastagbél képezi. Ez a vakbéllel kezdődik, amelybe egy csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány is nyílik. A vastagbél erős, egységes hosszanti izomzatú szigmabélbe, majd a még vaskosabb izomzatú végbélbe megy át. A rectum és ezzel együtt a táplálócsatorna a gáttájékon a végbélnyílással (anus) végződik. A bélmotorika a béltartalmat a végbél felé továbbítja, amely ha megtelik, székelési ingert vált ki.

Naponta, de legalább is 3 naponként 150–350 g székletet ürítünk. Minél tovább időzik a bélsár a vastagbélben, annál kevesebb vizet tartalmaz, annál szilárdabb. A széklet térfogata legnagyobbrészt a benne lévő víz és az emésztetlen növényi rostok mennyiségétől függ.

A naponta termelt emésztőnedvek együttesen több liter folyadékot tesznek ki. Ennek ismeretében megérthetjük, hogy a bélcsatornán keresztül (hányás, hasmenés következtében) főleg a csecsemő és az idős ember szervezete órák alatt olyan nagy mennyiségű vizet veszíthet, hogy az a keringés egyensúlyának felborulását eredményezheti.

A vastagbélben baktériumok élősködnek, ezek hatására erjedéses jellegű utóemésztés és a szervezet számára fontos anyagok szintézise folyik. A vastagbél döntő feladata azonban a béltartalom vizének és a benne oldott sóknak a visszanyerése.

További cikkek

A bélflóra


Vese


Testünk zavartalan működéséhez a folyadék-, só- és sav-bázis egyensúly elengedhetetlen feltétel. Életfontosságú az is, hogy az anyagcsere folyamán képződő nitrogéntartalmú salakanyagoktól megszabaduljunk. Mindezeket a vesék biztosítják.
Működés

A vesék szűrőegységeiben uralkodó vérnyomás kipréseli a vért az érrendszerből, úgy, hogy eközben a vörösvértestek és a plazmafehérjék kiáramlásának gátat szab. A kipréselődő folyadék összegyűlik, és a vese csatornáiba kerül. A szervezetben naponta megközelítőleg 180 liter szűrlet képződik, ez azt jelenti, hogy a vesék a teljes vérmennyiséget naponta 36-szor megszűrik! A vesék működésének hiányában a szervezetben felhalmozódó méreganyagok rövid időn belül halált okozhatnak.

A vesecsatornákból bizonyos tápanyagok, a víz nagy része és néhány só visszaszívódik a vérbe. A vizelet mennyiségét hormon szabályozza úgy, hogy a vér térfogata és sótartalma állandó maradhasson. Még akkor is, ha a vér besűrűsödik, pl. verejtékezés, sós étel elfogyasztása következtében. A vesék részt vesznek a vérnyomás állandóságának biztosításában, és közreműködnek a vérképzésben is.

Betegség, megelőzés, gyógyítás

A heveny vesemedence-gyulladás gyakori és nehezített vizeletürítéssel jár együtt. Általában a betegséget baktériumok okozzák, a fertőzés az alsó húgyutakból indul ki. A húgyutak beszűkülése (pl. prosztatamegnagyobbodás, vesekövek következtében) a vizelet pangását okozva elősegíti a gyulladás kialakulását. A megelőzés érdekében fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk, kerüljük a sokáig tartó vizelet-visszatartást. Nők esetében hüvelyi folyás jelentkezésekor a panaszt meg kell beszélni szakorvossal.

Heveny vesemedence-gyulladás gyakori ismétlődése következtében idült vesemedence-gyulladás alakulhat ki. Kezelését szakorvos (nefrológus) végzi, a betegség előrehaladottságától függően megválasztva a gyógymódot.

A vesék köves megbetegedésének férfiaknál nagyobb az esélye. A kövek általában kalcium-oxalátot tartalmaznak. A tej és tejtermékek bevitelének csökkentésével, sószegény étrend mellett, a kávé, a kakaó, a csokoládé, a spenót fogyasztásának mellőzésével és bőséges folyadékfelvétellel az újbóli kőképződés elkerülhető. Amennyiben az ismételt gyulladások károsítják a veseszövetet, a vesék egyre kevésbé tudják szűrő funkciójukat ellátni. A veseelégtelenség krónikus formája előbb vagy utóbb vesepótló kezelést tesz szükségessé: hemodialízist vagy veseátültetést.

“Kőtermelők”

Napjainkban, a statisztikák szerint, a lakosság mintegy 0,7–2,1%-át érinti a vesekövesség. Előfordulása szoros összefüggést mutat a táplálkozási szokásokkal, életmóddal és a klimatikus viszonyokkal is. A tünetek rendkívül változatos formában jelentkezhetnek. A betegek egy részénél igen ritkán, 10–20 évente képződik egy-egy kisebb kő, és az spontán távozik a vizelettel, komolyabb probléma nélkül. Ezek a betegek folyamatos kezelést nem igényelnek, időszakos ellenőrzésük azonban javasolt. Előfordul azonban, hogy a szervezet évente akár több követ is termel, szövődmények kialakulásához vezetve. A beteg a kövektől csak sebészeti beavatkozással szabadítható meg, a rendszeres gondozás, a diéta, a gyógykezelés elkerülhetetlen.

Veseköves betegek hat parancsolata

1. Minden nap annyi folyadékot fogyasszon, hogy a vizelet mennyisége meghaladja a 2 litert.
2. Ne legyen olyan napszak, hogy nem ivott semmit. Lefekvés előtt még fogyasszon 2 dl folyadékot.
3. Akinek kalciumtartalmú veseköve volt, ne igyon naponta 3 pohár tejnél többet.
4. Akinek húgysavtartalmú veseköve volt, amennyire csak lehetséges, csökkentse a hús és a belsőségek fogyasztását.
5. Egyen minél több teljes őrlésű gabonából készült ételt, kerülje az ételek felesleges utánsózását.
6. Sok mozgással elősegítheti az apró kőszemcsék távozását.

Érdekességek

A vesék nagy tartalék-teljesítőképességét mutatja, hogy ha az egyik vesét betegség vagy baleset következtében eltávolítják, a megmaradt ép vese képes egyedül ellátni feladatát.

Anatómia

A szervezet szűrőberendezése páros szerv. A bab alakú vesék a has hátsó falához közel helyezkednek el.

A metszeten jól láthatóan két réteg: a kéregállomány és a velőállomány különül el. A kéregállomány szűrőrendszerében képződött szűrlet a velőállomány csatornáiban alakul át a végleges vizeletté. A vizelet a vesekelyheken keresztül a vesemedencébe kerül. Innen a húgyvezeték szállítja a húgyhólyagba.

További cikkek



Petefészek


A két diónyi méretű, 3 cm hosszú és 6–8 g súlyú mirigy a méh két oldalán helyezkedik el. A méhhel a petevezetékek és a kötőszöveti szalagok kötik össze. A petevezeték 10–12 cm hosszú, fonalszerű páros vezeték. Belső átmérőjük alig nagyobb egy szőrszálnál. Izomrostokban gazdag faluk azonban kellően tágulékony. Végük kiöblösödik és rojtokkal szegélyezett, körbeveszik a petefészket.
Működés A petefészek női nemi mirigyként két fontos feladatot lát el: havonta termel egy petesejtet, valamint az ösztrogén és a progeszteron női nemi hormonokat választja ki. Működése a pubertással kezdődik és a menopauzáig tart.

A petefészek az agyalapi mirigy hormonjának ösztönzésére kezdi meg ciklikus működését, melynek folyamán a tüszők közül egy növekedésnek indul.

A megfelelő méret elérése után a tüsző megreped, és szabaddá válik a petesejt. Ez az esemény a tüszőrepedés vagy ovuláció. A petevezeték tölcsérszerű végén található rostok a kiszabaduló petesejtet “elkapják” és a vezeték belsejébe irányítják. A petevezeték féregszerű mozgása és a belső felületét borító csillószőrök segítségével továbbítják a méhbe. Amennyiben útközben a petesejt spermiummal találkozik és megtörténik az egyesülés, a petesejt megtermékenyült.

A tüszőérés során ösztrogénhormon termelődik. Az ösztrogén a vérárammal eljut a nemi szervekhez, és eljut a méhbe. Hatására a méh nyálkahártyája megvastagodik. A petesejtjét elvesztett tüszőben sárga pigmentanyagok rakódnak le. Ezután már sárgatestnek nevezik, és elkezdi a progeszteron termelését. A progeszteron hatására az ösztrogén által előkészített méhnyálkahártya alkalmassá válik az új élet kezdetét jelentő megtermékenyített petesejt befogadására.

Ha nem történt megtermékenyítés, és nem jött létre terhesség, a sárgatest 12–14 nap múlva elsorvad. A petefészekhormonok vérszintje lecsökken, miután a méh nyálkahártyája vérzés kíséretében leválik. Terhesség esetén a sárgatest akár 12 hétig is működhet, a terhesség fenntartása érdekében. Szerepét később a méhlepény veszi át. Felnőttkorban átlagosan 28 naponként érik meg egy tüsző és 14 nappal később válik szabaddá az ovuláció alkalmával.

Érdekességek

A női ivarsejtek már a születéskor rendelkezésre állnak. A leánycsecsemők petefészke közel 1 200 000 petesejtet tartalmaz. A pubertásra ezek nagy része elpusztul, és csak 30 000 marad. A pubertás és a menopauza közötti időben ebből is csupán kb. 500 petesejt szabadul ki a petefészkekből.

Betegség, megelőzés, gyógyítás

A petefészek-gyulladás és a petevezeték-gyulladás rendszerint a hüvely vagy a méh fertőzéseiből indulhat ki. A petevezeték-gyulladás különösen veszélyes, mert összenövéseket eredményezhet, megnövelve a méhen kívüli terhesség kockázatát. Késői szövődmény lehet a meddőség is, hiszen a petesejt vagy a megtermékenyített petesejt vándorlása akadályoztatva van. Kezelése során az orvos antibiotikumot rendel, a gyógyulást segíti az ágynyugalom és a meleg. A gyulladásos betegségek megelőzése érdekében fontos, hogy ne hanyagoljuk el a hüvelyi gyulladásokat.

A petefészekben ciszták rendszerint akkor képződnek, ha egy tüsző nem reped meg. Az ok feltételezhetően hormonzavar. Azokat a cisztákat, amelyek egyre nagyobbak és érzékenyebbek, műtétileg távolítják el.

A petefészekrák a negyedik helyet foglalja el a női nemi szervek rosszindulatú megbetegedései között. Alattomos betegségnek is nevezhetnénk, hiszen hosszú ideig növekedhet anélkül, hogy panaszt okozna. Gyógyítását műtéti úton végzik, rendszerint mindkét petefészek eltávolításával, amelyet kemoterápia követ. A rendszeres (évente végzett) nőgyógyászati és onkológiai szűrővizsgálatokon való részvétellel sokat tehetünk a korai felismerésért!

További cikkek

Prosztata


Prosztata


A férfiak többségének időskorban sajnos sok problémát okoz ez a szerv. Kóros megnagyobbodása – a prosztataadenoma vagy prosztatahyperplasia – gyógyszeres kezelés vagy műtét útján mérsékelhető.
Anatómia

A prosztata páratlan szerv, mely szorosan a férfiak húgyhólyagja alatt, ahhoz tapadva foglal helyet. Kb. gesztenyényi nagyságú, izom tapintatú. Alsó része a gáti izomzaton nyugszik, míg hátsó felszíne érintkezik a végbéllel. Ezért végbél felől vizsgálható a legegyszerűbben. A húgyhólyaghoz tapadó részén középen a húgycső fúrja át, és halad át állományán. A prosztata középtáján torkollik a húgycsőbe az ondóhólyagból jövő két ondóvezeték.

Működés

A prosztata simaizomkötegekből, kötőszövetből és mirigyállományból áll. Tulajdonképpen belső nemi mirigy, melynek kettős funkciója van.

• Magömléskor váladéka az ondóhoz keveredik, és annak kb. 20–30%-át alkotja, a spermiumok szállításában és életben tartásában játszik szerepet.
• Második funkciója, mint lobgát, az alsó húgyúti szervek fertőzéseinek leküzdésében játszik szerepet, hasonlóan, mint a felső légúti megbetegedések csökkentésében a garatmandula.

Betegségek

Mivel a prosztata gyűrűszerűen veszi körül a húgycsövet, a mirigy növekedése miatt az egyre jobban összenyomódik. Így azután a hólyag nem képes zavartalanul kiürülni: a hólyag megtelik a vizelettel, vizelési inger is van, de az elfolyás lassú és akadályozott.Ez az állapot a jóindulatú prosztatatúltengés (benignus prosztatahyperplasia, BPH).

A kellemetlen panaszokat okozó betegség a 60 évesnél idősebb férfiak több mint felén kialakul. A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerűen együtt élni. A problémára van megoldás. A folyamat megállítható, sőt visszafordítható gyógyszeres kezeléssel is.

Oki terápiával (a prosztata méretének csökkentésével) pár hónap alatt tünetmentesség érhető el, folyamatos gyógyszeres kezelés mellett pedig a javulás állandósítható.

A prosztatamegnagyobbodás kezdetben nem okoz problémát. Később viszont már a hólyag nem képes elég erővel átpréselni a beszűkült húgycsövön a vizeletet, így a vizeletsugár elvékonyodik, gyengül. A hólyagból csak hosszú várakozás után, kis mennyiségű vizelet tud ürülni, és mindig van maradék a hólyagban. Ez a visszamaradt, pangó vizelet a baktériumok kitűnő táptalaja, ami gyulladást eredményezhet.

A prosztataproblémák terápiájában, a tünetek enyhítésében a növényi gyógyszerek alkalmazása mellett szól természetes voltuk és jó tűrhetőségük. Terápiás hatékonyságuk magas s mellékhatásuk nincs.

A fiúgyermek prosztatája születéskor néhány g nagyságú, ami a kamaszkorban beinduló androgéntermelés miatt 20 éves korra eléri a 20 g-ot. Kb. további 25 évig ezt a nagyságát tartja, de az ötvenes évek során a legtöbb férfinél növekedésnek indul.

További cikkek

Petefészek


Csontrendszer


Az ember váz nélkül összeroskadna és nem tudna mozogni. A csontváz merevíti ki a testet, és ugyanakkor megvédi a belső szerveket.
Az ember szervezetében összesen 208 db csont található, ami csecsemőkorban még ennél is több, csak később, a növés következtében összeforrnak. A csontok 20 éves korig nőnek, utána csak összetételükben és minőségükben változnak. Nagyságuktól, koruktól függ a magasságunk. Este 1 mm-rel alacsonyabbak vagyunk, mint reggel, mert a gerincoszlop az egész napi járkálástól ennyit összenyomódik.

A csont sűrűségét és szilárdságát a benne lévő ásványi sók adják, a kalcium és foszfor. Látszólag többé-kevésbé változatlan formában képesek akár több tízezer évig is megmaradni a csontok, ami azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy az élet során lényegében változatlanok. Ez azonban messze nincs így. A csont nem csak a növekedés, serdülés időszakában változtatja méretét, alakját, hanem az egész élet során folyamatosan módosul, átépül, változik. Ahhoz, hogy a szervezet a csontállományt fenn tudja tartani, megfelelő utánpótlásra van szüksége kalciumból és más ásványi anyagokból, valamint kellő mennyiségben kell termelnie bizonyos hormonokat pl. mellékpajzsmirigy-hormont, növekedési hormont, kalcitonint és nemi hormonokat (nőkben ösztrogént, férfiakban tesztoszteront). Ezenkívül megfelelő mennyiségű D-vitamin-utánpótlás is szükséges ahhoz, hogy a kalciumot felvehesse a táplálékból a szervezet, és beépíthesse a csontokba.

A felnőtt ember napi kalciumszükséglete kb. 800 mg. Ennél jóval nagyobb a szükséglet a csontfelépítés korában, a terhesség során, a korai menopauzában és időskorban (mivel ilyenkor a táplálék kalciumtartalmának már csak 30%-a hasznosul), kb. napi 1500 mg kalciumra van szükség.

A csontok sűrűsége a fiatal évek során egyre nő, és kb. 30 éves korban éri el a maximumot. Ideális esetben a feloldott és újraképződött csontszövet mennyisége egyenlő, valójában azonban az öregedés során a csontépítés mértéke valamelyest mindig kisebb, mint a bontásé, így a csonttömeg az életkor előrehaladtával – ha kismértékben is – egyre fogy.

Ha pedig a szervezet nem képes a csontok ásványi anyagainak a mennyiségét szabályozni, akkor a keménység csökken, a csontok egyre törékenyebbé válnak – kialakul a csontritkulás.

A csontritkulás vagy osteoporosis az első időben nem okoz panaszokat, de egy idő után a csont annyit veszít sűrűségéből, hogy összeroppan vagy törik. (Ilyenkor sajgó fájdalom kezdődik és torzulások alakulnak ki.)


Érrendszer


Testünkben 5-6 liter vér folyik, mely szervezetünk szállítórendszere. A legkisebb sejthez is eljut. A szív pumpálja a testbe, táplálékot és oxigént visz a sejtekhez s onnan pedig elszállítja a bomlástermékeket, a salakanyagokat.

A vér vörös színét a vörösvértestek adják, melyek csak 4 hónapig élnek, de ez alatt 1500 kilométert tesznek meg a testben! A bennük lévő hemoglobin oxigént vesz fel a tüdőben és azt leadja a többi szervben. Számuk nőknél 4,8, férfiaknál 5,4 millió/ml. A vérben lévő fehérvérsejtek a szervezet védelmezői, nagyobbak, mint a vörösvérsejtek, de számuk kisebb. Változtatni tudják alakjukat, így át tudnak préselődni a hajszálerek falán. Így a véráramból kilépve elpusztítják a fertőző kórokozókat. Számuk 4300-10 800/ml.

A vérlemezkék a véralvadásban részt vevő sejttörmelékek, s oly módon tömik be a kis érsérüléseket, hogy szilárd masszává, vérlemezkedugóvá állnak össze. A vér folyékony része a vérplazma. Az emberek különböző vércsoportba tartoznak. Az A vércsoportú emberekben A, a B vércsoportúakban B antigén található, az AB típusúakban mindkettő, míg a 0-sokban ezek egyike sincs jelen. Vérátömlesztésnél ezt figyelembe kell venni, mert nem megfelelő vértípus esetén a vérantigén és az ellenanyag reagálhat egymással, egymáshoz tapadhatnak, s agglutináció következhet be. Ha a test kis mennyiségű vért veszít, azt hamarosan pótolja. Ha azonban 1 liternél többet, akkor beavatkozásra van szükség, a vér rendes térfogatának helyreállítására, vagyis vérpótlásra, vérátömlesztésre.

Természetesen a véradó (donor) vérét teljes vizsgálattal ellenőrzik. A vérvizsgálat felvilágosítást nyújt az ember pillanatnyi s további egészségi állapotáról is. Megállapítják a vércsoportot, a vérsejtszámot s hogy milyen oldott anyagok vannak a vérben. A rendellenes vérszint betegségre utal. A vérszegénység (anémia) gyakori rendellenesség, amelyben a vérnek csökken a hemoglobinszintje. Ez megakadályozza, hogy a vér kellő mennyiségű oxigént szállítson. A betegnek vagy kevés a vörösvérsejtje, vagy ezekben kevés hemoglobin van.

Érhálózatunk

A szív vért pumpál az erekbe, ezek az artériák, melyeken keresztül eljut a vér a test minden részébe. Az artériák egyre finomabb ágakra oszlanak, majd hajszálerekben végződnek. A hajszálerek falain keresztül jut az oxigén és a táplálék a szervezet sejtjeihez. A szén-dioxid és a bomlástermékek pedig visszaszivárognak a hajszálerekbe, majd ezek kiszélesednek vénákká, s ezeken áramlik vissza a vér a szívbe. Testünk vérereinek hossza mintegy 100 000 km! Kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Csőhálózatként szövik át a testet. A legnagyobb erek vastagabbak az ujjnál, a vékonyak pedig csak mikroszkóppal láthatók. Vér – normális körülmények között – csak erekben található. A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körbe a testet. Az artéria fala erős, nagy nyomás alatt szállítja az oxigéndús vért. Az érfalat izom veszi körül. Amikor ez összehúzódik, az ér beszűkül, s kevesebb vért enged át. A visszerek vékonyabb falúak, bennük a nyomás kisebb, így gyenge az előrehajtó erő. Sok visszérben – különösen a lábban – vénabillentyűk vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a vér saját tömegétől visszafelé folyjon. Ha ez nem zár tökéletesen, a visszér vérrel erősen megtelik, s feszült, tágult lesz. Ez rendszerint a lábon alakul ki.

A vér és a szervek kapcsolata

1. A szív fenntartja a vérkeringést, a vér pedig lebonyolítja a szív anyagforgalmát.
2. A tüdőben a vér leadja a szén-dioxidot és felveszi az oxigént.
3. A lépben lebomlanak az elöregedett vörösvértestek.
4. A belekből felszívódnak a tápanyagok.
5. A vér minden sejt anyagforgalmát közvetíti (középen nagyítva).
6. A máj ártalmatlanná teszi a mérgező anyagokat és felhalmozza a cukrot.
7. A vese kiválasztja a bomlástermékeket és a vizet.
8. A verejtékmirigyek kiválasztják az izzadságot.

Minilexikon

agglutináció: a vérsejtek összecsomósodása;
artéria: verőér, a vért a szív felől szállító ér;
érelmeszesedés: zsírszerű anyagok rakódnak le a verőerek falára. Így a véráramlás lelassul, majd vérrög is elzárhatja az áramlást, ami agyvérzést vagy szívinfarktust okozhat;
hemofília: vérzékenység, a vérből hiányzik valamely véralvadási tényező, s a vér így nem alvad meg;
hemoglobin: a vérben lévő vastartalmú fehérje, mely az oxigént szállítja a szervezetben;
kapilláris: hajszálér;
nyiroksejt: fehérvérsejt-fajta, létfontosságúak a szervezet védekezőképességében, ellenanyagot termelnek;
trombociták: vérlemezkék, a véralvadásban játszanak szerepet;
véna: visszér, a vért a szív felé szállító ér;
véralvadás: az a folyamat a vérben, amely megfékezi a sérült érből származó vérzést oly módon, hogy a vérlemezkék fokozott összetapadásával a vér sűrű, alvadt lesz;
vérszegénység: az az állapot, amikor a vérnek csökkent a hemoglobinszintje

Mit kell tudni a visszerességről?

A visszeresség a leggyakoribb vénás keringési zavar, amely részben civilizációs ártalomként jelentkezik. A visszértágulat egészen fiatal korban kezdődhet: már a 20 év alattiak 15-20%-ánál megfigyelhetőek a tünetek. Az életkor előrehaladtával a visszeresség gyakoribbá válik, az 50 év felettieknek már több mint 60%-a szenved vénás keringési zavarokban. A visszeresség krónikus, előrehaladó betegség, ami azt jelenti, hogy megfelelő kezelés nélkül az állapot romlik, a kezdetben jelentéktelen panaszok egyre fokozódnak, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények alakulnak ki.

A visszeresség tipikusan olyan betegség, amelynek kezelésében, egyensúlyban tartásában kiemelkedő szerepe van a beteg együttműködő készségének. Bármilyen orvosi beavatkozás, gyógyszeres vagy műtéti kezelés csak úgy hozhat tartós eredményt, ha a beteg pontosan betartja az életmódbeli előírásokat. A betegség korai szakában, illetve enyhébb elváltozások esetén a beteg által, otthon végezhető kezelés elegendő a betegség, illetve az állapot egyensúlyban tartására, a teljes panaszmentesség elérésére.

Mi okozza a visszerességet?

A visszeresség a felületes vénák kóros tágulatát jelenti. A vénákban a vér egyirányú, tehát a szív felé történő áramlását a billentyűk biztosítják. Ha a billentyűk nem zárnak tökéletesen, a vér visszafelé áramlik a gyűjtőerekben, ami az érfal kóros kitágulásához, a vér pangásához vezet. Ezt az állapotot nevezzük visszérbetegségnek.

Vannak örökletes tényezők, amelyek hajlamosítanak a visszerességre. Fontos tényező a terhesség is: részben a hormonális elváltozások, részben a terhes méh nyomása miatt gyakori a terhességi visszér, ami azonban a szülés után visszafejlődhet.

Az életmód döntő mértékben befolyásolja a betegség kialakulását. Ha tartósan ülünk vagy állunk, nincs lehetőség az alsó végtagi vénák kiürülésére, hiszen a vénák kiürülését a működő izmok “pumpa” funkciója biztosítja – így azok tovább tágulnak, a visszeresség fokozódik. Melegben a vénás pangás fokozódik, a tágult erek gyulladáskészsége is nagyobb lesz. Ezért fáj a visszeres láb nyáron és ugyancsak ezzel magyarázható a meleg fürdők kedvezőtlen hatása.

Figyeljünk a kezdeti tünetekre!

A visszeres lábpanaszok – főleg kezdetben – nem járnak különösebb fájdalommal. A betegek általában megmagyarázhatatlan, kellemetlen érzésről, “nehéz” lábról és éjszakai lábikragörcsről tesznek említést. A bokatáji, illetve alszárödéma főleg tartós ülés, állás hatására jellemzően a délutáni, esti órákra alakulnak ki. Nagyon fontos, hogy amikor valaki ezeket a tüneteket észleli, illetve felületes vénatágulatot lát az alsó végtagján, forduljon háziorvosához. A kezdeti állapotot célszerű orvosi vizsgálattal rögzíteni, és így lehet eldönteni, hogy milyen módszerrel lehet a betegséget egyensúlyban tartani.

A visszérbetegség szövődményei

A visszérgyulladás jól látható, körülírt piros elszíneződéssel jár, és kemény, meleg, fájdalmas kötegként tapintható. Ezt észlelve feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A különböző bőrjelenségek, pl. a bokaízület felett, a lábszáron megjelenő barnás elszíneződés már az előrehaladottabb károsodás jele. Legsúlyosabb stádium a vénás fekély vagy lábszárfekély, amely rendkívül nehezen kezelhető. Általában véve elmondhatjuk, hogy magát a visszerességet kell úgy kezelni, hogy a szövődmények ne alakulhassanak ki.

Amit ma megtehet

A még ki nem alakult visszerességet rendszeres mozgással tudjuk legjobban megelőzni. Különösen fontos ez, ha valakinek a visszerességre hajlama van, tehát családjában halmozottan fordul elő. Vannak olyan tornagyakorlatok, melyekkel célzottan javíthatjuk a vénás visszaáramlást. A “vénás torna” a már kialakult visszereket is kedvezően befolyásolja. Tartós ülés – pl. hosszú utazás vagy értekezlet – során a lábfej, lábujjak mozgatásával elősegíthetjük az izompumpa működését, a vénák kiürülését. A megfelelően megválasztott, úgynevezett “kompressziós” eszközöknek (rugalmas pólya, fásli) mind a megelőzésben, mind a kezelésben nagy szerepük van.

A lábfej, lábszár égő, feszülő érzését gyorsan enyhíthetjük a megfelelő visszérkenőcs alkalmazásával. Erre a célra alkalmas a Doxivenil gél, amely a patikákban recept nélkül kapható. Célszerű – különösen nyáron –, ha a Doxivenil gélt naponta kétszer, reggel és este alkalmazzák. A gél hatóanyagai gátolják az ödéma kialakulását és a gyulladást.

Meleg vizes kádfürdő helyett célszerűbb a zuhanyozás. A láb esti hideg vizes zuhanyoztatása sokat segít az éjszakai lábpanaszok megelőzésében.


A vér és funkciói


A vérkeringési rendszer és természetesen maga vér az, ami az O2-t és a gyomor-bél rendszerben felszívódott anyagokat a szövetekhez, a CO2-t a tüdőhöz, a metabolizmus végtermékeit a vesékhez szállítja, részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, valamint eljuttatja a sejtekhez a hormonokat és a sejtműködést vezérlő egyéb anyagokat.

Nagyvérkör, kisvérkör

A vért a véredények zárt rendszerén a szív pumpálja át, ami a szervezetben tulajdonképpen két, sorba kapcsolt pumpából áll.

1. A vért a bal kamra az artériákon és az arteriolákon keresztül a kapillárisokba pumpálja, ahol a vér egyensúlyba kerül az interszticiális folyadékkal. A kapillárisokból a vért a venulák, majd a vénák a jobb pitvarba vezetik. Ez a nagyvérköri (szisztémás) keringés.

2. A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába jut, amely tovább pumpálja azt a tüdőereken keresztül a bal pitvarba, majd a bal kamrába. A tüdőkapillárisokban a vér ki-egyenlítődik az alveoláris levegőben lévő O2-vel és CO2-vel . Ez a kisvérköri (tüdő) keringés.

A vérplazma

A vér alakos elemei – a fehérvérsejtek (leukociták), vörösvértestek (eritrociták) és a vérlemezkék (trombociták) – a plazmával képeznek szuszpenziót. A teljes keringő vértérfogat a testtömegnek kb. 8%-a (70 kg-os felnőttben 5600 ml). Ennek a térfogatnak kb. 55%-a a plazma, mely túlnyomóan vízből, benne oldott sókból és fehérjékből áll. A plazma sokkal több, mint a vörösvértestek puszta szállítója. A test számára vízraktárat biztosít, megvédi az ereket az összeeséstől és az elzáródástól, segít fenntartani a vérnyomást és a keringést az egész testben. Még fontosabb azonban, hogy antitestjei aktívan védik a szervezetet az idegen anyagokkal szemben, mint a vírusok, baktériumok, gombák és ráksejtek; az alvadási faktorok pedig szabályozzák a vérzést. A hormonok szállítása és hatásuk szabályozása mellett pedig szükség szerint hűti vagy melegíti a testet.

A vér sejtes alkotói

1. A vörösvértestek (vvt): képesek felvenni az oxigént a tüdőben, és eljuttatni a testszöveteknek. Az O2 felhasználása energiát biztosít a sejtek számára; a végterméket (CO2) pedig a vörösvértestek visszaszállítják a tüdőbe.

2. A fehérvérsejtek (fvs) kisebb számban vannak jelen: az arány 1:660 vörösvértesthez. 5 fő típusuk van (neutrofilek, limfociták, eozinofitek, monociták, bazofilek), melyek együttműködve biztosítják a szervezet legjelentősebb védőmechanizmusait a fertőzések elleni küzdelemben, beleértve az antitestképzést is. Olyanok, mint egy hadsereg: szétoszlanak a testben, de készek arra, hogy egy pillanat alatt összegyűljenek és harcoljanak egy kívülről betolakodó organizmus ellen.

3. A vérlemezkék sejtszerű részecskék. A véralvadásért megállításáért felelős mechanizmus részei. Összegyűlnek a vérzés helyén és ott aktiválódnak. Az aktiválódás után ragadóssá válnak és dugót képezve összecsapódnak, ami segít “befoltozni” az eret és megállítani a vérzést.

A vér alakos elemei (vvt, fvs, vérlemezkék) zömmel a csontvelőben termelődnek. Magzati korban a májban és lépben is keletkeznek. A csontvelőben minden vérsejt egy közös sejttípusból származik, amit őssejtnek neveznek.

A vérsejtek termelődésének sebességét a szervezet szükséglete szabályozza. Amikor a szövetek oxigéntartalma vagy a vvt-száma csökken, a vesék több eritropoetint (egy hormon, mely fokozott vvt-termelésre serkenti a csontvelőt) termelnek és választanak el. A csontvelő fertőzés esetén több fehérvérsejtet termel és juttat a keringésbe; vérzés esetén pedig több vérlemezkét.



Izomrendszer


Mozgásunk csak akkor lehet kifogástalan, ha az izmok, tömlők, inak, csontok egészségesek és jól működnek.
Az akaratlagos mozgást irányító agyi “parancsok” három – részben elkülönülő – funkciót szabályoznak:

1. Megvalósítják a begyakorolt akaratlagos tevékenységet.
2. Beállítják a mozgáshoz stabil hátteret biztosító testtartást.
3. Úgy koordinálják a különböző izmok működését, hogy a mozgások egyenletesek és pontosak legyenek.

Amikor mozdulatlanul ülünk, izmaink akkor is dolgoznak. Ver a szívünk, lélegzik a tüdőnk, gyűrűznek a beleink, mind-mind az izmok hatására.
Testünkben több mint 600 izom található. Az izmok izomkötegekké fonódnak össze, mert így nagyobb teljesítményre képesek.
Az izmok rostokból épülnek fel. Minden egyes vázizomrost egyetlen sokmagvú, hosszú, henger alakú sejt. Az izomsejtek kémiai, elektromos vagy mechanikai ingerléssel ingerületi állapotba hozhatók, amelyre – mivel speciális fehérjéket tartalmaznak – összehúzódással válaszolnak. Ez az összehangolt összehúzódás hozza létre a mozgást.
Az izmok két végükön inak segítségével rögzülnek a csontokhoz, és az ízületek körül ellentétes működésű csoportokban helyezkednek el.
Morfológiai és funkcionális szempontból megkülönböztetünk váz-, szív- és simaizmot.
A vázizmok felelősek a test tartásáért és mozgatásáért. A vázizom idegi aktivitás hiányában normálisan nem húzódik össze, tehát akaratlagos ellenőrzés alatt áll a működése. A legtöbb vázizomban az izomrostok párhuzamosan rendezettek az inas végek között (harántcsíkolat jellemzi.
A szívizom szintén harántcsíkolt, de működését tekintve, mivel spontán kisülésű ritmuskeltő – pacemaker – sejtjei vannak, külső ingerlés hiányában is ritmikusan összehúzódik.
A simaizomnak, mely többek között a belső szervek falában, erek falában stb. helyezkedik el, nincs harántcsíkolata, és nem alkot egységes homogén kategóriát.

Tudta, hogy:

• A test hatszázötven izma közül több mint kétszázat használunk járás közben?
• Testünk legnagyobb izma a farizom?
• A legkisebb izom a szemben található, hosszúsága csupán 1 mm?
• A leghosszabb izom a felső lábszárban lévő combfeszítő izom?
• A legtöbb izom nyúlékony izomrostkötegből áll, összehúzódáskor akár harmadukra is rövidülhetnek?
• A mosolygáshoz tizenhét izmot használunk, a homlokráncoláshoz viszont negyvenhármat?
• Az arcunkban több mint száz izom van?



Ízületek


Az ízület egyes részei egymással együttműködve hozzák létre a kiegyensúlyozott, biztonságos mozgást.
A csontok egymással érintkezve ízületeket képeznek. Az ízület felépítése határozza meg a lehetséges mozgás kiterjedését és irányát. Az ízületek egy részénél, pl. a koponya lapos csontjai között ún. varratok találhatóak, melyek felnőttkorban már nem mozognak. Más ízületeknél azonban különféle fokú mozgás lehetséges. A vállízületek felépítése pl. olyan, mint egy gömbfej és annak foglalata. Ez teszi lehetővé a ki- és beforgatást, valamint a kar előre-hátra és oldalra történő mozgatását. A könyök, a kéz-, valamint a lábujjak “csuklós” ízületei csak hajlítást és nyújtást engednek meg.

Az ízületek alkotóegységei stabilitást adnak, és egyben csökkentik az állandó használatból eredő károsodás lehetőségét.

A térdízületet az ízületi tok kívülről teljesen körülzárja, de egyben elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye a mozgást és erősen összetartsa az ízület részeit. A tokot belülről ún. szinoviális szövet, ízületi hártya béleli, melynek sejtjei termelik az ízületi folyadékot. Ez a tiszta folyadék kitölti az ízületi tokot, és tovább csökkenti a csontok közötti súrlódást (mintegy “megolajozva” az ízületet), megkönnyíti a mozgást. A csontok (jelen esetben a csípő- és sípcsont) végét sima, kemény, kopásálló védőszövet: az ízületi porc védi, mely mozgás közben felfogja a rázkódást, minimálisra szorítja a súrlódást. Ugyancsak ízületi porcok párnázzák ki a két csont közötti rést is, és így a testsúly egyenletes eloszlását segítik.

Az ízületi tömlők folyadékkal telt kis tasakok, melyek olyan szomszédos képletek között biztosítják a siklást, ahol az egymáshoz történő súrlódás kopást, esetleg szakadást eredményezne (pl. a csontok felett elmozduló bőr és inak között). Az ízületi tok stabilitását ínszalagok, izmok biztosítják, az ízület elülső részének védelmét pedig a térdkalácscsont is segíti.

Az ízületek sérülései, az ízületiszalag-húzódás, szakadás, az ízületi ficam stb. meglehetősen fájdalmasak. Megbetegedései a leggyakoribb szerzett betegségek: gyulladásos és degeneratív formáit különítjük el. A gyulladásos formák közül az akut ízületi gyulladás ma már szerencsére ritka, de annál gyakoribb a reumatoid ízületi gyulladás, mely alapvetően autoimmun megbetegedés. A degeneratív ízületi kórképekben az ízületi túlterhelés következtében a porcfelszínek sérülnek, helyi gyulladást, fájdalmas és reflexes mozgásnehezítettséget eredményezve.

A sérüléseket gyakran egyszerűen pihentetéssel kezelik, de végső esetben lehetőség van a súlyosan sérült ízületek egy részének mesterséges ízülettel való pótlására is.

Érdekességek

A gömbízületek, mint a csípő vagy a váll ízülete, teszik lehetővé a legnagyobb fokú mozgékonyságot.

A csontok formája miatt hívják gömbízületnek. A csuklóízületek, mint a térd és a könyök ízületei, előre és hátra hajlanak. A csúszóízületek, mint amilyen a csukló, hajlíthatók és forgathatók.

Összemegyünk?

Napközben a gerincoszlop porckorongjai összenyomódnak, ezért este, lefekvéskor alacsonyabbak vagyunk, mint reggel, amikor felébredünk.

A csontok az ízületek útján aszerint kapcsolódnak egymáshoz, hogy milyen irányban kell mozogniuk. A vállban pl. gömbízület helyezkedik el, ezért a kar teljesen körbeforgatható. A térdben és a könyökben csuklóízület van, ami csak egy irányban mozog.

További cikkek

A porc tápanyaga


Az ízületek betegségei


Az ízületi bántalmak hazánkban a leggyakrabban előforduló megbetegedések közé sorolhatóak. Több, mint százezren szenvednek valamilyen reumatikus gyulladásban, a porckopásos megbetegedések száma pedig egymilliónál is többre tehető.

Az ízületek alapvetően kétféle módon betegedhetnek meg: gyulladás vagy valamilyen degeneráció, elfajulás által.

A fiatalkor jellegzetes ízületi betegsége az úgynevezett heveny sokízületi gyulladás, amelyet másképpen reumás láznak is neveznek. 9–12 éves kor között a leggyakoribb, de az ötödik és a harmincadik életév között bármikor előfordulhat. Hidegleléssel, 39–40 fokos lázzal, felső légúti huruttal vagy épp mandulagyulladással kezdődik, és lefolyása során sorban az összes ízület gyulladttá válik.

A fiatal felnőttkorban a PCP néven ismert betegség a jellemző, ami leggyakrabban a 30–40 év között veszi kezdetét. Általában alacsonyabb lázzal, egy-két ízület enyhe gyulladásával, duzzadtságával indul, de az idő előrehaladtával minden ízület megbetegszik, ez pedig egyre nagyobb mértékű mozgáskorlátozottságot okoz. A betegség jellegzetes tünete a kezek elváltozása. Az ujjak orsó alakúak, a tövüknél duzzadtak, a végük felé elvékonyodnak és kifelé hajlanak.

Az idősebb, 50 év feletti korosztály idült betegsége az osteoarthrosis. Kialakulásakor az ízületi porc elvékonyodik, a csontszerkezet is megváltozik, és az ízfelszínek szélein különféle csontkinövések keletkezhetnek, másutt pedig csontritkulásos területek találhatók.

A csípő megbetegedése a coxarthrosis, melynek kezdeti tünete az ízület nehéz, fájdalmakkal járó mozgathatósága, különösen hosszabb ülés, pihenés után. Kezdetben a fájdalom az első néhány lépés után elenyészik, később azonban már mozgás közben, sőt éjszaka is jelentkezhet.

A derékfájdalmak, illetve isiászos jellegű fájdalmak legnagyobb részét porckorongsérv okozza. Az öt ágyéki csigolya közül az alsó kettőt elválasztó porckorong valamilyen rossz mozdulat hatására kicsúszik a csigolyák közül, és nyomást gyakorol a csigolyákat összekötő hátsó hosszanti szalagra vagy az ezen a területen futó idegekre. Az első esetben derékfájás, a másodikban isiász, magyarul farzsába jelentkezik. Az isiászról tudni kell, hogy nem reumatikus betegség, hanem ideggyulladás, de az esetek nagyobb részében kapcsolatban áll a reumával.

A gerinc rendkívül kellemetlen megbetegedése a spondylosis, amely gerincelfajulásos folyamat. A csigolyákat összekötő kis ízületek, illetve a csigolyaközi porckorongok elfajulása a kiváltó ok, melynek következtében romlik a csigolyák közötti rugalmas összeköttetés. Szerencsére a gerinc nem válik teljesen merevvé, és a betegség előrehaladása megfelelő kezeléssel megállítható. Leggyakoribb változata a deréktáji spondylosis, azaz a lumbágó, valamint a nyaki spondylosis, amely az előzőhöz hasonlóan komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat.

A Bechterew-kór is a gerinc betegsége, egy sokízületi gyulladás, mely elsősorban a férfiaknál jelentkezik, jellemzően 20 és 40 éves kor között. Makacs derékfájással kezdődik, melynek során az oldalirányú hajlás válik korlátozottá. A későbbiekben pedig az egész gerinc egyre nehezebben mozog, mivel az ízületek és szalagok fokozatosan elmeszesednek.

A megbetegedés végső szakaszban a gerinc egyetlen merev, görbe bottá alakul, a beteg görnyedt tartása állandósul, és a fájdalmak már éjjelente is kínozzák a beteget.

Az ízületi gyulladások elkerülése érdekében szükséges megtenni bizonyos óvintézkedéseket. Ilyennek tekinthető az egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás, de elengedhetetlenül fontos a hideg időben a réteges öltözködés is. A kesztyű, meleg harisnya, betűrve viselt alsóruházat sok kellemetlen problémától kímélhet meg minket.

1200 betegség .

Keresett betegség neve:


A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | Q | R | S | T | U | Ü | V | W | X | Z

Kedves Látogató!

A Morbus (betegség) fantázianevű szolgáltatásunk laikusok számára érthető nyelven fogalmazza meg a betegségek jellemzőit, vizsgálati módjait; célja a betegek tájékoztatása. A szolgáltatás jelenleg 1200 betegség összefoglalóját tartalmazza.

Az egyes leírások tartalmazzák a betegség latin, magyar ill. BNO szerinti elnevezését, a betegség lényegét, okát, tüneteit, a leggyakrabban végzett vizsgálatokat, a várható kezelés módját, életmódra vonatkozó javaslatokat és a várható lefolyást.

A betegség összefoglalója a következő címszavakat tartalmazza:
# A betegség orvosi neve

# A betegség magyar neve

# A betegség lényege

# A betegség oka

# A betegség tünetei

# Elvégezhető vizsgálatok

# A betegség várható kezelése

# Javaslatok

# A betegség várható lefolyása

# Linkek formájában, az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok leírásást.


Minden diagnózishoz tartozhat labor, illetve diagnosztikai vizsgálat, ezek listája - link formájában - a betegség leírását követően jelenik meg.

A leírások a következő címszavakat tartalmazzák:
# Hogyan történik a vizsgálat

# Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség

# Mi a teendő a vizsgálat előtt

# Mi a teendő a vizsgálat után

# Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak

# Vizsgálat helye, információk

Masszázs mindenkinek .

Masszázsról mindenkinek .


Tisztelt Olvasó ' Szerkesztettem egy oldalt a masszázs témával.Miért ? Azért, mert megvagyok győződve a tapasztalataim alapján , hogy egyik leghatásosabb kiegészitő vagy alternativ gyógymódok egyike a masszázs.Több évtized tapasztalata alapján állitom , hogy a masszázszsal sok betegen tudtam segiteni. Sok örömet okozott , amikor azt láttam ,hogy a masszirozás által a betegek állapota javult. Több történetet tudnék leirni hogy bebizonyitsam ,
hogy milyen eredményeket értem el. De most nem irom le, mert nem szeretek dicsekedni. Dicsérjenek inkább a volt betegek. A figyelmet a MASSZÁZSRA irányitom. Remélem ,hogy a TISZTELT OLVASÓ talál sok hasznos információt. Néhány fő gondolatot leirok :

Ha Ön a masszirozással akar foglalkozni mint masszőr vagy csak a család tagjait vagy barátait akarja masszirozni, javasolva van néhány tanács .Jó ha megfogadja a következőket .

- Végezzen el egy tanfolyamot. Tanuljon szakavatott masszőröktől.Tanulja meg tőlük az alapvatő fogásokat.Ha nem tudja a legjobban megtanulni ne hadja abba , mert a gyakorlat segit Önnek. Ha könyvekből tanulja , akkor legyen megfontolt ,mert ne okozzon rosszat a paciensnek. Amit nem tud , ne gyakorolja. Majd megtanulja . Legyen alázatos és tudnia kell, hogy a masszázs nem csodaszer ' Ne gondola magárról ,hogy a legjobb , mert Önnél is van jobb.Élete végéig tanulhatja.

-Tanulja meg jól az anatómiát. Állandóan tanuljon , kutasson, olvasson , mert állandóan sok új információt kap. Mindig legyen kapcsolatba a beteg orvosával .Ha nem javasolja a masszázst az orvos ,akkor tartsa tiszteletbe. Legyen mindig pozitiv a hozzáállása , mert igy tud segiteni.
Legyen kitartó ,mert lehet , hogy sok idő tellik a javulás.Ha tud segiteni , akkor Ön feltöltődik pozitiv energiával. Legyen jó a fizikai kondiciója. Ha fáradt ,ne végezze . Azokat a módszereket
alkalmazza amelyek jó a paciensnek . Az alábbi információk csak informativ jellegűek.
Videók masszázsról.



A masszázsról általában

A masszázsról általában 1.A szellemi-testi-lelki állapot érintés-simogatás segítségével történő javítása-fokozása a legősibb, természetes gyógymódok közé tartozik. Az érintés -simogatás életszükségletünk: biztonságérzetet, örömöt, önbizalmat, megerősítést, melegséget, életerőt és energiát ad. A simogatás-érintés hiánya miatt sokkal ingerültebbek leszünk, csökken az immunrendszer védekezőképessége, és ez olykor akár depresszióhoz is vezethet.

A masszázzsal betegségeket előzhetünk meg, és az egészségünket őrízhetjük meg. Általa javítjuk a teljesítőképességünket, szépségünket. Feszesít és fogyaszt, hiszen megindítja a véráramlást, az anyagcserét, és ezáltal gyorsabban bomlanak le és ürülnek ki a salakanyagok a szervezetből. Ellazítja az izmokat, tehát nyugtató hatással bír. Javítja a vérkeringést, így vérkeringési problémák esetén is javallott. Számos kór tüneteit, panaszait enyhíti. Aromaterápiával kiegészítve a masszázs még nagyobb eredményeket érhet el a betegségek leküzdésében.

Kétféle alap masszázstechnikát különböztetünk meg:

* Nyugati masszázstechnikák:
a szervezet egyes mozgó apparátusainak (izmainak, inainak, csontjainak, ízületeinek) működését állítja helyre. (Például ilyenek: svéd, gyógy-, hátmasszázs)
* Keleti masszázstechnikák:
ezen technikák alapvető lényege és hitvallása szerint testünk egészsége attól függ, hogy a benne lévő energia mennyire tud keringeni, áramlani. A keleti masszázsok célja tehát az, hogy az energia szabad áramlását helyreállítsák. Feszült izmaink például gátolják az energia áramlását.


A két különböző alaptechnikából mára már számos új masszázstechnika fejlődött ki, melyek a következők:

* A masszázsról általánosságban 2.Talpmasszázs
* Gyógymasszázs
* Manager masszázs
* Sportmasszázs
* Svéd masszázs
* Ayurvéda
* Aromaterápiás masszázs
* Abhyanga masszázs
* Thai masszázs
* Lávaköves masszázs
* Orosz-tibeti mézmasszázs
* Shiatsu masszázs
* Udwarthanam masszázs
* MiaoMei masszázs
* Utahi sómasszázs
* Hangmasszázs
* Mauri masszázs
* Do-in masszázs
* Nyirokdrenázs


Forrás : http://novomove.com


Masszász technikák .

A jó masszázs titka a ritmus, a nyomás, a folyamatosság és figyelmes kapcsolattartás.

A masszázs legyen olyan, mint egy zenemű, az egyik simítás befolyik a másikba. Sokszor a legegyszerűbb mozdulat a legjobb érzés, ezért ne aggódj, ha nem emlékszel a következő lépésre, csak folytasd a simításokat. A mozdulat ismétlése segíteni fog, hogy rátalálj a megfelelő ritmusra: és maga a ritmus, az ismétlés az, ami olyan megnyugtató. A két kéz szinte hipnotikus erővel ösztönzi az elmét és a testet az ellazulásra.

A masszírozás elsajátításának legkönnyebb módja az, ha több fogást tanulsz meg egyszerre. Célszerűbb addig ismételni egy mozdulatot, amíg az már igazán jól megy, semmint egyikről átugrani a másikra. A legtöbb műveletet általában háromszor kell megismételni, de ha a partnerednek nagyon jól esik az adott simítás, és te is örömmel folytatod, akkor csak folytasd. Kísérletezz a mozdulatokkal, próbálj meg egy saját egyéni stílust kialakítani.

A mozdulatoknak összhangba kell lenniük a partner igényeivel. Ha az illető hiperaktív, akkor kezd energikusan, majd fokozatosan térj át a lágyabb és lassabb mozdulatokra. Ha a partnered levert, kezdj lassan és finoman, majd növeld a nyomás erősségét és gyorsítsd a tempót. A lassú simítások megnyugtatnak, míg a gyors mozdulatok serkentő hatásúak. Akkor is folytasd a masszírozást, ha a partnered közben elaszik: ez a relaxált állapot lehetővé teszi, hogy a simítások és a gyógyulás könnyen behatoljon az izomba.

A nyomás erősségét a partner érzékenysége határozza meg. Akkora nyomást kell kifejteni, amely fájdalom nélkül is hatékony. Ez egyénenként változó. Kezdetben a nyomás enyhe, ám a masszázs folyamán egyre mélyebbé válik, majd a vége felé ismét gyengül. A masszázs során gyakran megtörténik, hogy fájdalmas területhez érünk, amelyet mégis kezelni kell. Egy különösen fájdalmas pontnál a nyomás hatására az izmok védekezni kényszerülnek, ezáltal még jobban megfeszülnek. Ilyen esetben csökkentsd a nyomás erejét, és finom simításokkal, az izmok megnyújtásával lazítsd fel az adott területet, mielőtt mélyebb nyomást alkalmaznál.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide





Előkészületek .

Feszültségoldó, nyugtató, stresszoldó, lazító, gyógyító és elképesztően jó érzés, ez mind-mind a masszázsra jellemző.

A lazításhoz nyugodt helyre van szükség: csukd be az ajtót, húzd ki a telefont, teremts félhomályt. A helyiség legyen meleg és szellős. A masszírozást végző személynek elég térre van szüksége ahhoz, hogy partnerét könnyen körül tudja járni. Szűk helyen nehéz jól masszírozni.

Lényeges a partner kényelme

A masszírozáshoz bármilyen kemény felület megfelel. Van, aki a lapos fekhelyet részesíti előnyben, mások igénylik a törülközőből vagy kispárnából készített támasztékot. Az ágy nem a legideálisabb, mivel a matrac felfogja a nyomást. A masszázsasztal a legmegfelelőbb, egyes műveletekhez jobb, ha a partner ül. Bármilyen is a testhelyzet, fontos, hogy kényelmes legyen.

A meleg biztosításáról se feledkezz meg

A világ legjobb masszázsát is tönkreteszi, ha a partner fázik, tudniillik ilyen állapotban a test nem tud ellazulni. Gondoskodj arról, hogy a helyiségben meleg legyen, és sok törülköző legyen kéznél. Ha a padlón szeretnél dolgozni, teríts le egy vékony matracot vagy néhány pokrócot, így partnered nem fázik meg. Tartsd szem előtt, hogy bizonyos emberek fekvő testhelyzetben sebezhetőbbeknek érzik magukat, ezért a kezelés alatt takard be a partnered testét, és csak azt a területet tedd szabaddá, amelyiket éppen masszírozod. Ha lehetséges használj előmelegített törülközőt, mivel ezek növelik a partner komfortérzését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy úgy érezze, törődsz vele. Télen vagy hűvös helyiségben használj egy kisméretű meleg vizes palackot vagy elektromos melegítő párnát, hogy jobban felmelegítse az adott testrészt.

Hanyatt fekvés közben

A térdhajlatba helyezett kispárna ellazítja a derék izmait, a hasat és a két lábszárat, míg a fej alá tett összehajlított törülköző kiegyenesíti a gerincet.

Hason fekve

A boka alá helyezett párna vagy törülköző kényelmes a partner számára, különösen ha hajlamos a térdfájásra. Amennyiben az ágyéki gerincszakasz görbülete kifejezettebb, a has alá helyezett párna jó szolgálatot tesz. A mellkas alátámasztása segít ellazítani a nyakizmokat. Sokaknak segít az is, ha az egyik váll alá párnát helyezünk. Folytatjuk.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide



Története röviden .


A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A masszázs szó eredete nem tisztázott, hiszen származhat a francia massage szóból, ami viszont a görög massein (dörzsölni) szóból ered és gyúrást jelent. Eredhet azonban az arab mass (kézzel simogatni, nyomni), vagy a héber mases szavakból is. Az emberek már ősidők óta alkalmazták önmagukon a masszázst, ösztönösen nyomkodva � gyúrva � simogatva fájós testrészeiket. Később tudatosan is kezdték művelni, és alkalmazása ma már megtalálható a primitívebb és kulturális népeknél egyaránt. Papirusztekercsek írásai, különböző ősi feliratok és festmények is tanúsítják, hogy az ókori egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is alkalmazták a masszázst, első leírását egy ie.2700 táján keletkezett könyvben találhatjuk:



�A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatással elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak és a bajok megelőzhetők.�



A legrégebbi masszázsról szóló kínai feljegyzés Kong Fu-tól származik ie.2700-ból. A masszázst orvospapok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Ebből ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Egyesek szerint Kínából ered a malajziai thai masszázs is, melyet különleges kimozgatási technikája jellemez. A mai japán shiatsu csupán hasonlít a kínai módszerekhez; energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Japán eredetű a már hazánkban is ismert yumeiho masszázs is.



Indiában a masszázsnak régi hagyománya van, egészségügyi és rituális célból is végezték. Az Ajurvéda szerinti gyógykezelés elmaradhatatlan részét képezi. Ez a kezelési mód ie.1800 táján keletkezett. Abból áll, hogy gyógyfüveket, illatos növényi kivonatokat és olajokat dörzsöltek a bőrbe. A test lágy részeit simogatták, nyomkodták vagy gyúrták. Az arcon kezdték, törzsön folytatták, és a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. Még ma is szinte mindenki ért hozzá. Az anyák masszírozzák kisbabáikat, és később a gyermekek is megtanulják ugyanazon kézmozdulatoknak szüleiken való gyakorlását.



A kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek és a perzsák gyógykezelésként alkalmazták a masszázst, főleg a sebesült katonák gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástrom relief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.



A görög�római kultúrában az orvosoknak érteniük kellett a masszázshoz. Hippokratész (ie.460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie.482-347) tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici című munkájában foglalkozik ezzel a témakörrel. Galenus (isz.131-201) Tripsis című művében javallatokat és utasításokat közölt a masszázs fogásaival kapcsolatban. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta � kemény, közepes és gyenge � majd a következőket írta:



�Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon�



Ismerteti ezenkívül a gladiátorok küzdelem előtti és utáni masszázsát is:

�Megkenik őket olajjal, és addig dörzsölik a testüket, amíg az vörös nem lesz�.



A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie.128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot.



Celsius a legnagyobb római orvosok egyike reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban főleg termákban (meleg fürdőkben) és közfürdőkben alkalmazták.



Avicenna (isz. 980-1037) arab orvos, az Orvosi Törvények Könyvében részletesen ismerteti többek között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a dietikával összekapcsolt masszázsformákat.





A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velencében írt �De Arte Gymnastica� című művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásukat.



Pehr Henrik Ling (1776 -1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével. Ismertette a masszázs technikáját, hatásait és javallatait (Innen ered a �svéd masszázs� elnevezés). A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (Ling tanítványa) összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a masszázsról, ami komoly összefoglaló munka volt. Finnországban is kialakult egy sajátos, egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs, szauna kultúrával ötvözve.



Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították; a fogamzó képesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával). 1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából azután gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta.



Sir George Simpson 1895-ben megjelent Voyage around the World (utazás a világ körül) című útleírásában a Sandwich-szigetek lakóiról ezeket írta: �Szinte mindennap, sőt szinte óránként telezabálják magukat anélkül, hogy bármiféle testmozgást végeznének; azonban az a szokásuk, hogy lakoma után, és ahányszor csak alkalmuk van rá, dörzsöléssel (masszírozással) javítják a vérkeringésüket és emésztésüket, anélkül hogy ez kimerítené vagy kifárasztaná őket.�



Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira. A svéd masszázsnak számos más neves követője is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling és Pauli. Mosengeil vetette fel először a mechanikus hatásokon kívül az idegrendszeri hatások lehetőségét. Kirchenberg 1926-ban megjelent könyve után már a speciális masszázsfajták fejlesztésén dolgoztak.



A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett kialakultak a speciális masszázsfajták is. Head és Mackenzie az idegreflektorikus összefüggéseket is kihasználták. 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-ben Mackenzie továbbfejlesztette és bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt először diagnosztizáláshoz használták, majd később kiderült, hogy fordított irányban is működik (a zónák ingerlésével hatni lehet a belső szervekre) és terápiás célokra is felhasználható. A szegmentzónás összefüggéseken alapuló masszázseljárásokat reflexzóna masszázsnak nevezték el. 1952-ben Glaser és Dalicho továbbfejlesztették ezt a technikát, majd összefoglalták a szegmentmasszázs elméletét és gyakorlatát.



1929-ben Elizabeth Dicke freiburgi német gyógytornász saját problémáin és tapasztalatain keresztül jutott az általa megfogalmazott és gyakorlott kötőszöveti masszázshoz.



Hazánkban Mátyás király udvarában úgynevezett dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd a pozitív német � osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert. Csupán a rossz gazdálkodás az oka annak, hogy gyógyvizeink által nem vagyunk a világban �fürdő nagyhatalom�.



A masszázs gyakorlata egyre differenciáltabbá válik. A tudomány fejlődését követve, ám alapjait megtartva ez a terápia is egyre változik. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két fő csoportra lehet osztani, az ázsiai és az európai stílusra, melyeknek vannak találkozási pontjaik, de hagyományos filozófiájuk különbözőek.




Egy kincset érő érintés - a masszázs



"Ha nincsenek orvosaid, legyen orvosod ez a három: vidám kedv, nyugalom, mértékletes élet." -A salernói iskola tanítása-

Elolvasva az idézetet, joggal állíthatja bárki, hogy könnyű mindezt mondani, na de betartani már annál nehezebb. Nem is csoda, hiszen nagyon sokat változott a világ az elmúlt évtizedek alatt.

Egyre többen végeznek ülő munkát, egyre nagyobb elvárásoknak kell megfelelni, sokan fogyasztanak egészségtelen ételeket és maga az étkezés is egyre kapkodóbbá vált. A testmozgás, pedig szinte teljesen háttérbe szorult mára. Fáradtan haza érve alig várja az ember, hogy egy meleg fürdő után befekhessen a puha ágyba, és végre eljöhessen a nap fénypontja az alvás. A gond csak akkor van, ha már ez sem megy ilyen magától értetődő módon, hiszen a napi stressz és feszültség nem illan el egy varázsütésre. Sokak számára az ellazulás, relaxálás és pihenés nem könnyű feladat, főként azoknak okoz problémát, akik egész nap nagy nyomás alatt állnak. Sokaknál alakul ki nyak, -hát, derékfájdalom, a szemek égő érzése jelzi a túlterheltséget, s mindezek vonják maguk után az ingerlékenységet, magas vérnyomást, depressziót vagy szorongást, mely bizony meghatározza az éjszakai alvásunkat is. Biztosan érezte már mindenki, hogy reggel fáradtabban ébredt fel, mint mikor este lefeküdt. Persze tagadhatatlan, hogy azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak többnyire jó anyagi háttérrel bírnak, de ennek meg van az ára. Ha a jelentkező tüneteket figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alakulhatnak ki komoly egészségügyi problémák. Miközben egyre többen érzik úgy, hogy elvesztették testi-lelki egyensúlyukat, hiányzik a boldogság az életükből, nehezen tudnak feltöltődni, és egyre inkább eluralkodik rajtuk az elégedetlenség, valahogy feledésbe merülnek azok az aprócska dolgok melyeket, ha nem próbálunk ki, nem is tudhatjuk, milyen sokat képesek tenni lelki felüdülésünk érdekében.

Egyik ilyen stresszoldó és energiát adó kényeztetés lehet a MASSZÁZS. A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb módszer egészségünk és főként lelki harmóniánk megteremtésére és megtartására, mely teljesen mentes mindenféle káros hatásoktól. A masszázsterápia serkenti a vérkeringést, jótékony hatással van az idegrendszerre, kiválóan oldja a feszültéséget, felfrissíti a bőrt és feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmust, vérnyomást és a keringés helyreállását.

De mit is jelent a masszázs konkrétabban? A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger. Többfél masszázs létezik, hatásaik elismertek, érdemes bármelyiket kipróbálni.

Nézzük csak, miféle masszázsok közül is válogathatunk, s melyiknek milyen hatási vannak.
Egyik legelterjedtebb masszázsfajta a svédmasszázs: Az elnevezés Henrik Pehr Ling svéd vívómestertől származik, aki az első orvosilag is elismert leírást adta a masszázs és torna rendszeréről. Hatását tekintve frissít, relaxál, kondicionál és stresszoldásra is kiválóan alkalmas. A masszázs célja lehet a gyógyítás, izomlazítás és stresszoldás is. A svédmasszázs mai korunk egyik legelterjedtebb masszázsfajtájának számít. Az masszőr: simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokat alkalmazva frissíti fel a testet. A svédmasszázs előnye, hogy lágy, lazító mozdulatokat is tartalmaz, így nem csak az izmokkal foglalkozik. Igazi ellazulást képes adni a megfáradt testnek-léleknek egyaránt. Öt fő masszázsfogással dolgozik a masszőr. A simítások két fajtáját (felszínes és mély simítás) használva segíti elő a testi ellazulást. A mélysimítások mindig a szív felé irányulnak, s a vérkeringést és testnedvek keringését segítik. A gyúrás fajták ellazítják az izmokat és serkentik a vérkeringést. A rezegtetések és vibrációk lazítanak és stimulálnak. Az izmok tonizálására az ütögetés különféle formáit alkalmazzák, melyek lehetnek erősek, enyhék, lassúak és gyors mozgásúak egyaránt. A dörzsölés is a svédmasszázs-technikák egyik fajtája, mely két újjal, a gyűrűssel és a mutatóval történik. Kiválóan alkalmazható idegbecsípődés, hátfájás, és zsibbadás esetén. Ha igazán értékes masszázst szeretne, akkor minimum 45 perces kényeztetésben részesítse testét, de a 60 perces az igazi. Az igazi masszázs fájdalommentes, felüdítő és feltöltő hatású kell, legyen. Önfeledten adja át magát az élvezetnek, ne gondoljon a munkára és a napi problémákat is zárja ki gondolataiból. A masszázs egy olyan kikapcsolódás, mely egészségünket is erősíti. Ha fájdalmat érez, mindenképpen jelezze a masszőrnek, ne higgye, hogy ez a normális. Próbáljon lazítani, melyet az egyenletes légzés is segíthet. Próbáljon figyelni mély légvételeire, ezzel is segítve az ellazulást és az egyéb gondolatok kiszűrését. Csak önmagára koncentráljon, és legalább havonta egyszer látogasson el masszőréhez.
Másik igen ismert masszázsterápia a távolkeleti masszázs, melynek több fajtájai ismert:

* Thai frissítő masszázs:

Több száz éves keleti masszázsfajta, mely az ujjak, a térd, könyök és a láb bevonásával élettani pontokat stimulálnak, melyek testileg és lelkileg is frissítik az embert.

* Shi Tao arcmasszázs:

Ennél a fajtánál a arc és az agy teljes kikapcsolódása áll a középpontban. Az arc energiavonalainak átmasszírozásával frissít fel.

* Shi Tao lávaköves talpmasszázs:

Egy ázsiai gyógynövénykivonat és egy vulkánikus lávakő segítségével a talp reflexpontjain keresztül oldja a stresszt és tölt fel energiával.

* Ayruvédikus relax masszázs:

Ez egy ősi indiai tudományon alapuló masszázsfajta, mely gyógynövény olajok, és speciális masszázsfogások segítségével teremeti meg a belső harmóniát.



Végül egy még nem annyira ismert masszázsfajta az orosz tibeti mézmasszázs, mely a méz gyógyító erejét használja fel a szervezet tisztítására. Ez a módszer egyaránt ismert a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógyászatban. A módszert elsősorban gerincbántalmak és reumatológiai betegségek estén alkalmazzák, de nagyon hatásos krónikus nátha esetén is. A kínaiak azt tartják, hogy az egészség feltétele az életenergia, a csí akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol megakad, ott betegség alakul ki. Ezzel száll szembe a méz gyógyító ereje, mely képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. Természetesen ezzel a masszázsfajtával nem csak betegségeket gyógyítanak. Előszeretettel alkalmazzák a teljesítmény és általános jólét fokozására, megtartására is.

Aki már kipróbálta valamelyik masszázsfajtát, az tudja, milyen csodálatos érzés, amikor egy fáradt nap után �végiggyúrják az embert� és végre energiával telve, kiegyensúlyozottan térhetünk be akár otthonunkba estefelé és egy nyugodt, pihentető éjszaka után másnap újult erővel kezdhetjük meg a napi teendőnket. Mindenkinek ajánljuk, próbálja ki egyszer, az élmény felejthetetlen lesz a hatás, pedig maradandó. Aki még egy kicsit bátortalan, próbálja ki először az arcmasszázst, de semmiképpen nem szabad kihagyni, a teljes testet érintő svédmasszázst. Meglátják,megéri.












Frissítőmasszázs



Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal.Általában kevés mozgású, egészséges emberek számára ajánljuk. Bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást. Lényege a test összes izmára kiterjedő, erőteljes, frissítő, éliénkatő, kondicionáló masszázs, melyet általános masszázsnak is nevezünk. Kb. 1 órát vesz igénybe. A mellkas, has, valamint az arc területe nem tertozik az általános masszázs keretébe. Végezhetünk félmasszázst is, amikor csak a testfelére terjed ki a kezelés. ( hát-nyak-felsővégtag; csípő-far-alsóvégtag). Ez kb. 25-30 percet vesz igénybe. A teljes masszázst hetente 2 esetleg 3 alkalommal végezhetjük. A félmasszázst heti egy pihenőnap beiktatásával mindennap alkalmazhatjuk.

Svéd masszázs

A Svéd masszázs:
Igaz,hogy a "klasszikus masszázsnak is nevezett technikát csak a XIX. században dolgozta ki Per Henrik svéd gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos,az azonban vitathatatlan,hogy gyökere egyértelműen az ókori görög-római kultúrában keresendő.

A masszázs olyan művelet amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak. Célja, hogy a bőralatti szövetek, különösen az izomzat állapotát helyileg, illetve a távolhatás révén az egész szervezet működését előnyösen befolyásoljuk.

A svédmasszázs fogásait alkalmazó maszázst különböző célzattal végezzük.

* Frissítőmasszázs
* Gyógymasszázs
* Sportmasszázs

A svéd masszázs öt alapfogást alkalmaz: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció. A modern masszázs ezt még kiegészíti a kirázás és kimozgatás műveletével.


Ajánlott: reumás betegségek, neurológiai zavarok, műtétek, sérülések okozta mozgás-szervi problémák, szívpanaszok, magas vérnyomás,bronchitis,légzési és pszihoszo-matikus problémák, tartáshibák, csigolyák menti izommerevség, gyermekek fejlődési rendellenességei ellen.

Sportmasszázs

Sportolás után fellépő fáradtság, egyoldalú igénybevételből származó túlerőltetés megszüntetésére, sportteljesítmények fokozására alkalmazzuk.



Gyógymasszázs

A gyógymasszázst általában más gyógyító eljárással együtt használják (pl:gyógytorna), de önálló kezelésként is alkalmazható. a gyógymasszázs másik elnevezése orvosi masszázs. ebben az elnevezésben az a törekvés jut érvényre, hogy a kezelést a gyógymasszőr az orvossal megbeszélve és ellenőrizve végezze. A gyógymasszázshoz tartozik a reflexzóna masszázs, melynek több formája van: Szegment masszázs, Kötőszöveti masszázs, Csonthártya kezelés. Ezen masszázs formák közös vonása, hogy a reflexivek útján a belső szervek funkcióira fejtik ki hatásukat. Művelésük speciális szaktudást igényel.

A masszázs ellenjavallatai:

A masszőrnek nemcsak a masszázs kedvező hatásait kell ismernie, de azt is tudnia kell, hogy melyek azok az esetek, amikor nem segítünk, sőt inkább ártunk a betegnek.

* Lázas betegség
* Vérzékenységgel járó betegség (leukémia, haemophilia)
* Menstruáció (főleg az első napokban)
* Fertőző betegség
* Tüdő, mellhártya heveny megbetegedései, TBC
* Bőrbetegségek (csak egészséges bőrön masszirozunk)
* Rossz indulatú daganatos betegség
* Egyes pszichiátriai betegségek
* Akut izületi gyulladás
* Csontsérülések, izom,-szalagszakadások heveny szakaszába



Masszázs



Ha volt már része a masszázs élményében, akkor tudja milyen csodálatos közérzetet teremt. Aki még nem tapasztalta jótékony hatásait, itt az ideje, hogy kipróbálja!

Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belőle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tűrőképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentősséget, vagy egyszerűen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellő időben.

A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A testéből csak egy van, ne feledje. Jól viselje gondját!
A masszázs definíciója és jótékony hatásai

A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).
Enyhíti a stressz hatásait

Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.

A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.
Jobb alvást biztosít

A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.

A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.
Fokozza az izmok teljesítőképességét

A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.
Javítja a bőr állapotát

A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzőinek általános elvesztéséhez. A masszázs kitágítja a bőr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elősegíti a bőr megfelelő nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését.
Enyhíti a krónikus fájdalmat

Nagyon sokunknak sérülésekből vagy betegségekből származó krónikus fájdalmakkal kell élnünk mindennapjainkat. A masszázsterápia segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentő hatású. A szakképzett masszőr-terapeuta kezével olyan ingerületeket gerjeszt a szövetek érzékelő idegvégződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a krónikus fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Ezenkívül az agyat endorfin (a test természetes érzéstelenítőjének) kiválasztására készteti, ami mesterséges gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat, és a kellemetlen közérzetet.
A masszázs hatása magzati és idős korban

Már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.

Idős korban a rendszeres masszázs nem csupán frissességet ad, de a megerőltetés és a sérülések kockázatát is minimalizálja. Segíti a betegek és gyengélkedők felépülését, valamint oldja a feszültséget. Enyhíti az öregedéssel együtt járó magányérzetet. Az öregek sokat szenvednek a simogató kéz hiányától.

Masszázsfajták

Svédmasszázs

(frissítő, kondicionáló, relaxáló, stresszoldó)


A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. A masszőr simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Fizikai és neurohormonális hatása elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását. A vérkeringés és az emésztés javítása érdekében – a hagyományos módszer szerint – a páciensnek is el kell végeznie néhány testgyakorlatot, de e nélkül is kiváló hatást lehet elérni vele. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.
Sport masszázs

(mélyszöveti, erőteljes m., mozgékonyság és teljesítményfokozó)

Nem kell olimpiai versenyzőnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erőteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.
Reflexzóna- ill. talpmasszázs

(frissítő, erősíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát)

A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévő reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelő reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelő szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthető a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elősegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.
Narancsbőr-masszázs

(a narancsbőr tüneteinek enyhítésére, megszüntetésére)

A cellulit vagy narancsbőrként ismert horpadásos bőrrendellenesség a zsírsejtek megkeményedését jelenti. Ez olyan kollagénrostokból álló zsákocskák csoportja, melyek a zsírsejtek körül alakulnak ki, folyadékot és mérgező anyagokat zárva magukba. Főként a hason, csípőn, fenéktájon és a combokon alakul ki, és nem kizárólag a kövérség velejárója. Keletkezésének több oka is lehet, adódhat a helytelen étrendből, ami hozzájárulhat a mérgező anyagok és a zsírsejtek felhalmozódásához; másrészt pedig a vérkeringés elégtelen működéséből, ami mozgáshiány következménye lehet. A masszázs javítja a keringést, beleértve a nyirokkeringést és a szövetek frissítését is, és ezt a hatást a felhasznált speciális krém tovább fokozza. A várt eredmény csak hosszas és rendszeres masszázzsal érhető el.
Fogyasztómasszázs

(a súlyfeleslegtől való megszabadulás elősegítésére)

A súlyfeleslegtől való megszabadulást segíti elő. A masszőr a svédmasszázs fogásait alkalmazva erőteljes mozdulatokkal összetöri a zsírsejteket, és speciális zsírégető krémet masszíroz a problémás testfelületbe, ami növeli a hatást. A módszer hatékony, de csak megfelelő testmozgással és diétával kombinálva érhető el a várt eredmény.
Gyógymasszázs

(orvos utasítására végzett gyógyító-, rehabilitáló m.)

Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani. Ebbe a kategóriába soroljuk a szegment-, kötőszöveti- és a csonthártyamasszázst.

Szegmentmasszázs

Egyes szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz tartozó bőrfelületen, izmon, izületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegmentmasszázs célja, hogy a megfelelő szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja.

Kötőszöveti masszázs

A kötőszövet szerepe többrétű. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Duzzadó és sorvadó képességét könnyen változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötőszöveti masszázsnak. Elizabeth Dicke német gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkező derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett “húzó fogásokkal” igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így nem kellet megműteni a lábait. Tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötőszöveti masszázst, mint új kezelési módot. E módszer nem kellemes ám hatékony.

Csonthártya masszázs

Ez az eljárás Vogler nevéhez fűződik. A test azon részein masszírozza a csonthártyát, ahol a csontot nagyobb izomréteg nem borítja. A kívánt terápiás hatást a kezelendő felületre gyakorolt szisztematikus nyomás kifejtésével éri el a masszőr. Mivel a csonthártya gazdag idegvégződésekben és igen érzékeny a nyomásra, ez a masszázsfajta sem tartozik a kellemes kezelések közé.
Orosz-tibeti mézmasszázs

(a méz gyógyító erejét hasznosító ősi módszer a szervezet tisztítására)

Ez a módszer a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógymódok között egyaránt ismert, és nem csak különféle betegségek gyógyítására szolgál, hanem

ideális módszer a teljesítmény és az általános jólét fokozására is. A mézmasszázs reflektorikus úton fejti ki hatását, és előnyös tulajdonságait a méznek köszönheti. A hagyományos kínai orvoslás szerint az egészség feltétele az életenergia, a csi akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol blokkolódik, akkor ez betegségek kialakulásához vezet. Ezen a felismerésen alapul a méz alkalmazása is, mert képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. A módszer hatékony a gerincbántalmak, ferde hát, nyakszirtfájdalmak, reumatikus panaszok, neuralgiák, izületi problémák, migrén, hólyagbántalmak, krónikus nátha, vérnyomási rendellenességek, depresszió és potenciazavarok esetén.
Gyors - széken ülő masszázs

(ruhán keresztül végzett gyors m. stresszoldásra, frissítésre)

Ez főleg a siető városi, irodai ülőmunkát végző emberek számára biztosíthat gyors és hatékony felüdülést. A kimerült páciens fordítva, lovagló ülésben egy háttámlás székbe (vagy speciális masszőrszékre) ül, mellkasát a támlának támasztja és így a háta szabadon marad. A masszőr öltözéken keresztül (olaj és krém használata nélkül) gyúró, körkörös mozdulatokkal dolgozza át a gerinc két oldalát, a vállat, lapockát, a karokat és a medence egy részét. A nyak, tarkó és a halánték masszírozásával csökkenthető a munkahelyi stressz.

"Még a legegyszerűbb érintés is megnyugtató, feszültségoldó hatású. A gondoskodás, figyelmesség és összetartozás érzését kelti, ami életörömöt okoz."

Egészségét és teljesítőképességét megőrizheti a masszázs segítségével. Regeneráló hatása olyan jó közérzetet biztosít, ami semmilyen gyógyszerrel nem érhető el, és nincs káros mellékhatása. A masszázs egyúttal a kényelmes emberek sportjának is számít, mert passzívan ugyan, de alaposan átmozgatjuk minden izomrostját.



Felfrissülés céljából, idegi (stressz) és testi feszültség oldására (relaxáció)

Sportolóknál teljesítményfokozásra és a regeneráció gyorsítására

Orvosi javallatra, az ortopédia, reumatológia, belgyógyászat, ideggyógyászat és pszichiátria területén. Műtétek utáni rehabilitációnál, idegrendszeri, keringési és anyagcserezavaroknál.

Betegség megelőzésére

Ellenjavallatok:

Fertőző bőrbetegségek esetén.

Vérrög (trombózis) képződésre hajlamos személyeknél. Súlyos keringési betegségeknél kérje ki orvos véleményét.

A masszázsnak nem célja a hagyományos orvostudomány vagy gyógyászati módszerek helyettesítése, hanem annak kiegészítése, a gyógyulás elősegítése, ám legfőbb célja a betegségek megelőzése és a szervezet felfrissítése.

A MASSZÁZS HATÁSAI

A masszázs alkalmazásánál a szervezetben egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre.

a./ A masszázs hatása a bőrre

A masszázs hatására a bőrben vérbőség keletkezik, közben emelkedik a bőr hőmérséklete.

A fogások alkalmazása közben olyan kémiai anyagok termelődnek, amik értágító hatásúak és a vérkeringést élénkebbé teszik, ezáltal hozzájárul a szövetek jobb táplálkozásához, élénkül a sejtek anyagcseréje.

Simító és dörzsölő fogások hatására meggyorsul a bőr felületén lévő, elhalt hámsejteknek a bőrrel való leválása és közben fokozódik a mélyebben fekvő fiatalabb sejtek növekedése. Hozzájárulnak a bor természetes rugalmasságának megőrzéséhez, a sorvadás csökkentéséhez, tónusának növekedéséhez. Masszázs közben fokozódik a faggyú- és verejtékelválasztás. Ezek a hatások hozzájárulnak a szervezet hőszabályozó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez.

b./ A masszázs hatása a bőr alatti kötőszövetre

A mechanikai hatások hozzájárulnak a kötőszövet tartásának és rugalmasságának a biztosításában. A masszázs hatására a bor alatti kötőszövetekben gazdag vér- és nyirokérhálózat összehúzódik és kitágul és ezáltal fokozódik a keringés. A helyi szövetek táplálkozása javul, másrészt pedig az egész szervezet nedvkeringése élénkül. A masszázs mechanikai hatására, a vérkeringés fokozódására meggyorsul a különféle lerakódások felszívódása, csökken a lerakódott zsír mennyisége. A kezelés közben megszűnnek a bőr alatti kötőszövetben lévő feszülések, letapadások, hegedések.

c./ A masszázs hatása az izomzatra

Masszázzsal előkezelt izomzat teljesítőképessége növekszik, az elvégzett izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz. Rendszeres munka után a sportolók teljesítőkészsége után az izomzaton alkalmazott masszázs elősegíti a fáradtság megszűnését, az izomzat könnyebben és gyorsabban kipiheni magát, mint az egyszerű pihentetés után.

Masszázs hatására csökkenthető vagy megszüntethető az izomzat tónusa. A fenti hatások létrejöttében szerepet játszik, hogy masszázs alkalmával javul az izomzat vérellátása. Olyan kapilláris erek is bekapcsolódnak az izomzat vérkeringésébe, amik nyugalomba vannak. Meggyorsulnak azok a bonyolult folyamatok, amik az izomzat működését kísérik. Masszázs alkalmával az izomzat összepréselődik és az izom működése kapcsán keletkezett fáradtsági anyagcseretermékek, salakanyagok könnyebben eltávoznak az izomból. A fáradtsági anyagcseretermékek eltávozását megkönnyíti az izomzat vérkeringésének fokozódása is.

ÁLTALÁNOS HATÁSOK

Alapvető a vérkeringés megváltozása. Masszázs hatására fokozódik a vérkeringés, megváltozik a szervezetben keringő vér eloszlása, a percenkénti pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a nyirokkeringés is. A keringés fokozódása mellett változik az anyagcsere, a testhőmérséklet, a légzés, fokozódik a vizelet kiválasztás ezáltal a méregtelenítés. A masszázs hatással van az idegrendszerre is. Erős ingerlő fogások alkalmazása ingerlő élénkítő hatású, fokozza a szervezet aktivitását. Az előbbiekkel ellentétben nyugtató jellegű fogások a test elernyedéséhez, pihenéséhez járulnak hozzá.



Mire jó a talpmasszázs?


A reflexek önműködően zajlanak, az akarat közreműködése nélkül. A kezünket például ösztönösen visszarántjuk, ha bőrünkkel valami forrót érintünk, és libabőrösek leszünk, ha fázunk. Emésztésünket és vérnyomásunkat szintén reflexek szabályozzák. A szükséges utasítások közvetlenül futnak végig az érzékeny idegpályákon (pl. a bőrtől az izomig) és a testhez tartozó hírvivő anyagokon.

Ugyanígy a beteg szervekis képesek üzeneteket küldeni a külvilág felé, a szívfájdalom például a bal karba is sugárzik.A talpmasszázs kiindulópontja az, hogy testünk minden szerve összeköttetésben van talpunk különböző felületeivel.
A „közvetítőcsatornák” ezúttal az idegek helyett az energiapályák. Rajtuk keresztül a lábon bizonyos pontok masszírozásával közvetlenül ingerelhetők vagy nyugtathatók a szervek.
Fordított esetben a nyomás által kiváltott fájdalom alapján következtetni lehet az egyes szerv működésbeli zavaraira.

A kínai akupunktúra meridiánjai szintén energiapályák – ezek nem kimutatható ingervezető rendszerek, mint az idegkötegek vagy az erek. Itt az irányok meghatározóak, melyeken keresztül az energia továbbítódik. A talpmasszázsban kimutatható sikerek is igazolják, hogy ezek az összeköttetések léteznek. A reflexzónamasszázs gyökerei a kereszténység előtti időkig vezethetők vissza. Kínában a betegeket már 5000 évvel ezelőtt nyomómasszázzsal kezelték a bőr bizonyos pontjain. Ebből a manapság akupresszúrának nevezett eljárásból fejlődött ki később a tűtechnika, vagyis az akupunktúra.
Az amerikai őslakók is ismerték a reflexzónákat.


A térképhez hasonló sablont, amelyen a lábon lévő szervek láthatók, a század elején eszerint rajzolták meg.
A két láb a bal és a jobb testfélhez igazodva egységet képez. A kettős szervek területei tehát, mint például a vesék, mindkét lábon megtalálhatók. A középen elhelyezkedő testrészek, mint a pajzsmirigy, mindkét talp belső felületén keresendők. Bárki megtanulhatja.

A talpzónák masszírozását bárki el tudja végezni. Tájékoztatást lehet kérni gyakorló orvosoktól és természetgyógyászoktól.
Az önmasszázs hátránya az, hogy nehéz közben tökéletesen ellazulni, ráadásul a fogásmód, a nyomás által kiváltott érzés és a masszázs ritmusa eltérhet a megfelelőtől. Ezenkívül adódhatnak helyzetek, amikor nem szabad masszírozni, pl. ha valaki lázas vagy akut gyulladás van a szervezetében. Ezért, míg alaposan ki nem képeztük magunkat vagy konkrét panaszunk van, jobb a képzett terapeuta kezelése.
A szakember az előírásnak megfelelően egyenletesen váltakozva erősebb és gyengébb nyomásokkal masszíroz. A nyugtató hatású nyomkodásokon kívül a masszázzsal csillapítja az akut panaszokat, pl. az erős fájást vagy a görcsöt. A hüvelykujját közben állandó nyomással a reflexzónán tartja. Figyelembe kell venni, hogy a „nyugtató fogás” – hasonlóan a fájdalomcsillapító tablettákhoz – csak a tüneteket csillapítja, míg a betegséget nem szünteti meg, ezért azokat külön kell gyógyítani.

Mikor érdemes használni?
Elsősorban anyagcsere-betegségeknél, gerincbetegségeknél és csökkent hormontermelésnél születtek eddig sikerek: így pajzsmirigyprobléma és tarkófájás esetén feltétlen ajánlott. Pozitívan hat szív- és keringési panaszoknál is.
Kedvezően befolyásolja a légzőszervi (asztma, allergia),a hólyag-, a vesepanaszokat, az emésztési zavarokat, a reumát és a bőrproblémákat is.

A leírtak ellenére nem minden betegség gyógyítható kizárólag talpmasszázzsal. Komolyabb panaszok esetén feltétlen más módszereket is kell alkalmazni. Mellékhatások nem fordulhatnak elő, bár a tünetek eleinte felerősödhetnek – ilyenkor átmenetileg rövidebb és enyhébb kezelésre van szükség.
Figyelem! A felírt gyógyszereket semmiképp sem szabad orvosi javallat nélkül elhagyni a talpmasszázs alkalmazásakor!
A lelkiismeretes terapeuta először részletes beszélgetés során képet alkot a páciens egészségi állapotáról, majd óvatosan kitapogatja a talp fájdalmas pontjait.

A masszázs legfeljebb 30–60 percig tart – amíg a fájdalom alábbhagy. Tapasztalatok szerint a csiklandós páciensek is jól tolerálják a kezelést, ráadásul a kezelés nem terheli meg a pénztárcát. Segít a megelőzésben is.

A talpreflexzóna-masszázs sikeres, ősrégi módszer a betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésében. Mivel szerveink a testünkben futó energiapályákon keresztül összeköttetésben vannak lábaink bizonyos területeivel, a zónák masszírozása reflexszerű választ vált ki a megfelelő testtájakon. Így serkenti egyes szervek funkcióját, máshol viszont enyhíti a túlterhelést, segít az energiablokk feloldásában.

Jól kombinálható más alternatív gyógymódokkal, pl. Mayr-féle hasi kezeléssel, diétákkal, kolon-hidroterápiával, salaktalanító kúrákkal, akupunktúrával is. A többi kezelés hatását fokozza, így a gyógyulást felgyorsítja.


A masszázs története
!

A masszázst mint fogalmat mind ismerjük, hiszen ha valamely testrészünk fáj, ösztönösen nyomkodjuk, dörzsöljük azt. Ám a masszázs ennél sokkal több, egy az ősidőkből hozott, tapasztalt, ösztönös és tudományos művelet.

Arról, hogy ki, illetve kik volt voltak az elsők, akik a masszázst elsőként alkalmazták, nincsenek tényszerű adatok. Az viszont biztos, hogy az ókori nagy civilizációkban már ismert és kedvelt volt a masszázs. Közel-Keleten, Egyiptomban és Észak-Afrikában mágikus erőt tulajdonítottak e műveletnek, és afféle rituális szertartás keretein belül alkalmazták.

Kínában négyezer éves feljegyzések bizonyítják, hogy már tudatosan gyógyításra használták ezt az ősrégi tudományt az orvospapok, akik elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek így. A régi nagy Indiában a lakosság egészségügyi jellegű vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban művelte a masszázst. A perzsák, babiloniak, az asszírok és más keleten élő ősi népek gyógykezelésként használták, de már a zsidó szentkönyvek is felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására.

Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.

A nem túl fejlődő nyugati hűbéri társadalomban eltűnt a masszázs, ám a virágzó keleten, az arab világban fénykorát élte. Avicenna híres arab orvos összefoglaló művében, az Orvosi Törvényekben felsorolta a masszázsfogásokat, sőt kiemelte a masszázs összekapcsolását a hidroterápiával. Európában a reneszánsz éleszti újra a masszázst és a tornát, innentől újra fontossá válik a test és annak edzése, karbantartása. Hazánkban Mátyás udvarában is feltűnik a masszázs, amit úgynevezett "dögönyözők" végeztek, különösebb végzettség nélkül.

A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.

Amikor fejlődésnek indul az orvostudomány és a testedzés tudománya a modern időkben, a masszázs alkalmazásában is áttörés következik be. Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling írta, mellyel megteremtette a modern torna és masszázs alapjait, és ismertette a napjainkban is használt masszázs minden fogását. Az első írásos összefoglalás 1867-ben a holland JG. Metzgertől származik, az ő ténykedése tette a masszírozást önálló tudományággá. A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia képviselője volt. Közülük az egyik, a német Monsengeil az 1875-ös sebészkongresszuson beszámolt a masszázzsal elért eredményekről és a hatások elméleti magyarázatáról is. A XIX. század végén Bergmann kezdeményezésére a berlini egyetemi klinikán megalapítják az első állami masszírozóiskolát.

Más európai országokban és az Egyesült Államokban is tudományosan kezdtek el foglalkozni a masszírozással. Nem sokkal ez után megjelentek az első tankönyvek, köztük A. Hoffa ortopéd sebész műve, "A masszírozás technikája", melyet a mai napig is használnak.

Az egészségünk .

Tisztelt Olvasó '

Az alábbiakban hasznos honlapok cimeit közöljűk. Az a véleményünk, hogy a hagyományos orvosi gyógymódok és az alternativ gyógymódok egymást segitve hatásosan tud segiteni a betegeken. Ez a cimsor állandóan bővűl.Ha van véleménye irja meg. Ne feledjük azt a tényt , hogy ma még egészségesek vagyunk , de holnap betegek lehetünk. A cél az ,hogy mindenki kapjon információt. Segitsük a betegeket '

Klikkeljen az Ön álltal kiválasztott honlapra '

www.informed.hu

www.hazipatika.com

www.weborvos.hu

www.internetorvos.hu

www.natursziget.com

www.patikamagazin.hu

www.termeszetgyogyasz.lap.hu

www.naturastart.shp.hu

www.vitaminsziget.hu

www.vital.hu

www.egeszsegbiztonsag.hu

www.wmh.hu/gyogyaszat-egeszseg

www.csontmester.hu

www.beky-termeszetgyogyaszat.hu

www.akupresszura.lap.hu

www.gyorgytea.hu Figyelem: Gyuri bácsi teája gyógyitja a cukorbetegséget '

www.gerson.com Angol nyelvű honlap.A gyógyithatatlan betegeket gyógyitják,rákos

www.lpmedia.hu Csak természetesen cimű műsor lapja,az ATV szombat műsora

www.ormosintezet.hu

www.orgon.hu

www.elixir.hu

www.varghagyogymod.hu

kecskeslaszlo.hu

www.fajdalomcsilapito.lap.hu

www.romedic.ro Azoknak ajálva, akik jobban tudnak románúl '

Kedvencem : Hofi Géza

Hofi Géza volt a kedvenc humorista.Szinte a legjobb volt.Hozzá hasonló nem nagyon volt.Olyan egyéni stilúsa volt ,amelyet utánozni sem tudnak.A lényeg az ,hogy ezzel az oldallal ő rá emlékszek.Ha Önnek nem tetszik,akkor tovább lép.Hogy miért volt ő a legjobbak egyike ?Ha megnézi,akkor megkapja a választ.Sajnos már nincs köztünk,de a humora igen.Kattintson az alábbi linkekre.Remélem ,hogy nemcsak nekem,hanem másoknak is fog tetszeni '

Jó szórakozást kivánok '

Hofi - Tiszta őrültek háza 1/5 Az 1980 szilveszteri adás.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Tiszta őrültek háza 2/5 Az 1980 szilveszteri adás.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Tiszta őrültek háza 3/5 Az 1980 szilveszteri adás.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Tiszta őrültek háza 4/5 Az 1980 szilveszteri adás.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Tiszta őrültek háza 5/5 Az 1980 szilveszteri adás.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

<

Hofi Géza - Odüsszeusz Hofi Géza a közművelődésről 1971-ben.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Piál a föld
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - Minden asszony eleteben
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi Géza - Az élelem bére Hofi Géza, 1988 szilveszter.
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi Géza 1977 szilveszter. Hofi - Suszter
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi - behívó
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi paródiája Rőzsa Sándorról, a fenegyerekről 1.rész
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 28.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák

Hofi paródiája Rőzsa Sándorról, a fenegyerekről 2.rész
Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák - 2008. december 29.

© Online Média INGYEN TV és rádióadók - Ingyenes online TV csatornák